Az óceáni litoszféra kutatása

Az óceáni litoszféra a Föld kérgéből és a köpeny felső szilárd részéből épül fel. Az óceáni litoszféra fejlődése nyersanyagokat hoz létre, befolyásolja a természeti katasztrófák kialakulását és az éghajlat alakulását. Az óceáni litoszfére belső szerkezete (különösen a kéreg és a köpeny közötti átmenet, az ún. Mohorovičić-féle diszkontinuitás vagy Moho) még nem teljesen ismert. A Moho vizsgálatát nehezíti, hogy az óceáni litoszférát normál esetben több km tengervíz és üledék fedi, ezért rendkívül nehéz tanulmányozni, ám a lemezmozgások az óceáni litoszféra darabjait felgyűrték és rátolták a kontinensek szélére. Ezek a felszínre került óceáni kőzetdarabokat az ofiolitok. A müográfia egy újszerú, roncsolásmentes, passzív módszert kínál e szerkezetek vizsgálatára.

Az óceáni litoszféra Bal ábra: Az óceáni litoszféra felépítésének vázlatos rajza. Jobb ábra: A Szamail-ofiolitban fennmaradt óceáni litoszféra részek (Oláh László fényképei).

Kutatási terület: a Szamail-ofiolit, Omán

Kutatásunk az ománi Szamail-ofiolitra koncentrál. Ez az ofiolit az ősi óceáni litoszféra egyik legkiterjedtebb és legkönnyebben hozzáférhető felszíni feltárulása, amely egyedülálló lehetőséget kínál az óceáni litoszféra szerkezetének és fejlődésének tanulmányozására.

A Kanazawa Egyetemmel, a Tokiói Egyetemmel, valamint az Ománi Szultánság Energiaügyi és Ásványkincsekért Felelős Minisztériumával (Ministry of Energy and Minerals, MEM) együttműködésben müográfiát alkalmazunk a Szamail-ofiolit nagyléptékű sűrűségszerkezetének, különösen a kéreg és a köpeny közötti átmeneti zónának a vizsgálatára. A projekt a részecskefizika, a detektorfejlesztés és a földtani szaktudás ötvözésével olyan szerkezetek feltárását célozza, amelyek a hagyományos geofizikai módszerekkel nehezen vizsgálhatók.

A kutatási tervektől az első müográfiai felvételekig

A projekt kezdetben szimulációs vizsgálatokra és a müográfiai mérések tervezésére épült. 2024-ben a kutatócsoport publikálta a Szamail-ofiolit sűrűségszerkezetének kozmikus müonok segítségével történő vizsgálatára vonatkozó terveit.

Az első müográfiai megfigyelésekre ezt követően Észak-Ománban, a Wadi Fizh térségében került sor. Az ofiolit belső sűrűségszerkezetének leképezésére sokszálas proporcionális kamrákon alapuló detektorrendszert alkalmaztunk. Az előzetes eredmények azt mutatták, hogy a müográfia képes elkülöníteni az alsó kérget, a felső köpenyt és az ezek között elhelyezkedő Moho-átmeneti zónát.

Az első kozmikus müonokon alapuló müográfiai leképezés a kéreg–köpeny átmeneti zónáról

2026-ban kutatásunk eredményeként elkészült a kéreg–köpeny átmeneti zóna első müográfiai leképezése. A mérőrendszer mintegy 400 méteres távolságból, 171 napon keresztül gyűjtött adatokat, amelyek alapján körülbelül 3,5 méteres felbontású sűrűségkép készült.

A mérések az ofioliton belül jól elkülönülő sűrűségváltozásokat tártak fel. Az eredmények a Moho-átmeneti zóna heterogén szerkezetére utalnak: az alacsonyabb sűrűségű anyagok az átalakulási folyamatokhoz kapcsolódnak, míg a vizsgált szelvény alsó részén nagyobb sűrűségű kőzetek találhatók. Ezek az eredmények új korlátokat szabnak az óceáni kéreg és a köpeny közötti határfelület belső szerkezetére vonatkozó modelleknek.

A tanulmány bemutatja, hogy a müográfia képes áthidalni a laboratóriumi mérések kis léptéke és a hagyományos geofizikai módszerek között fennálló felbontásbeli különbséget, mivel közepes térbeli léptékben is folyamatos sűrűséginformációt szolgáltat. Ezzel új megközelítést teremt az óceáni litoszféra szerkezetének és fejlődésének vizsgálatához.

Az óceáni litoszféra müográfiai vizsgálata Felső kép: A müográfiai mérőrendszer a Wadi Fizh-i mérési helyszínen, Ománban. Alsó kép: Az első müográfiai sűrűségkép egy óceáni kéreg–köpeny határról.

Folyamatban lévő kutatások és jövőbeli irányok

Folyamatban lévő kutatásaink célja, hogy a müográfiai megfigyeléseket a Szamail-ofiolit további helyszíneire is kiterjesszük, valamint nagyobb felbontású, háromdimenziós sűrűségmodelleket fejlesszünk ki. A müográfiai eredmények földtani és geofizikai információkkal történő egyesítésével szeretnénk jobban megérteni a Moho-átmeneti zónát, valamint az óceáni litoszféra kialakulásáért és fejlődéséért felelős folyamatokat.

Publikációk