A globális válságok mindennapjainkba beszivárgó hatásaival küzdve könnyen találhatjuk magunkat a fokozódó pánik és a közönyös kilátástalanság között cikázó hullámvasúton. Az egyre halmozódó kihívások közepén joggal tehetjük fel a kérdést: mégis merre tovább? Dr. Érdi Péter, a komplex rendszerek kutatója és oktatója, a Wigner FK emeritus tudományos tanácsadója, a reziliens, vagyis az ellenállóképes tervezésben, működésben látja a lehetséges kiutat. A tavaly megjelent Repair: When and How to Improve Broken Objects, Ourselves, and Our Society (Springer Publishing, 2021) című könyvében különböző diszciplínákon keresztül reflektál társadalmunk válságos helyzetére és nyújt fogódzkodót számunkra a javítás fogalmának széleskörű vizsgálatával. A designisso.com interjújában a könyvben tett megállapításairól kérdezték.

- A komplex rendszerek kutatója és oktatójaként nem meglepő, hogy a Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal közösen írt Repair című könyve egyszerre természettudományos, társadalmi, gazdasági és pszichológiai megközelítésből is rálátást nyújt az eldob(hat)ó társadalmunk válságos helyzetére. Hogyan jutott el ehhez a témához?

Az oktatás mellett az írás is mindig foglalkoztatott. Rövid ideig jártam egy New York-i íróiskolába, ahol a jelentkezéskor megkérdezték, miről írnék könyvet. Mivel én az akadémiai világban töltöttem az életem, az lett volna kézenfekvő, ha a popular science, vagyis népszerű tudomány műfajában dolgozom fel a saját, agyelméleti szakterületemet – de nekem mások voltak az elképzeléseim. Engem azok a jelenségek érdekelnek, amik ma relevánsak és meghatározzák a világ működését. Épp ezért már az előző, Rangsorolás című könyvemhez sem olyan témát választottam, amivel ezelőtt évtizedekig foglalkoztam, hanem olyat, ami az aktualitása miatt izgatott. 2019 decemberében épp a Rangsorolás budapesti bemutatóján láttam, hogy a régi baráti köröm egyes tagjai vagy tíz méter távolságra ülnek egymástól és még köszönni se nagyon akarnak egymásnak.

Elkezdtem azon gondolkozni, hogyan lehet megjavítani barátságokat – és ekkor már tudtam, hogy a legközelebbi könyvem a kapcsolatok, tárgyak, valamint a világ megjavításáról fog szólni.

Az ötletemet megemlítettem kedves, akkor még kissé távoli barátnőmnek, Szvetelszky Zsuzsának is, aki nagyon lelkes lett az ötlettől és javaslatokat küldött hozzá. A témáról beszélgetve hamar egyetértettünk abban, hogy az eldob(hat)ó – vagyis a különböző emberi vagy tárgyi erőforrásokat felhasználó, majd azokat lecserélő, eldobó – társadalom állapota fenntarthatatlan. Ezt követően lettünk társszerzők.

- A könyv alaphangját az aranykorokkal kapcsolatos kritika határozza meg. Egy korábbi előadásában Ön által is említett Steven Pinker a Felvilágosodás most című könyvében írja, hogy a felvilágosodás eszméjén alapuló intellektuális és morális haladással párhuzamosan az embernek el kell szakadnia az „elveszett aranykor” ideájától. Pontosan miért annyira fontos, hogy ezt magunk mögött hagyjuk?

Én a mérsékelt, kiegyensúlyozott álláspontot képviselem, vagyis nem hiszem, hogy teljes egészében el kell vetni ezt az ideát, hiszen a társadalmi fejlődésében egyfajta hajtóerőként szolgál. A gondolatmentem a következő volt: megjavítani csak azt lehet, ami elromlott; csak az romolhat el, ami valaha jó volt; tehát a könyv elején mindenképp tárgyalni kellett az aranykor kérdését. Volt-e egyáltalán aranykor, nem volt, pontosan hogyan volt? Most a posztkolonializmus idejében minden ilyen jellegű megállapítás átértékelődik. Én a michigani Kalamzoo College-ben tanítok, aminek az épületében kiírták, hogy indiánoktól lopott földre épült. Ezzel kapcsolatban nem is lehet finoman fogalmazni mert rettenetesen nehéz kérdés – annyi világos, hogy nem lehet minden eltulajdonított területet visszaadni, ugyanakkor egy bocsánatkéréssel sem lehet elrendezni a régi sérelmeket. Tehát a legfontosabb, hogy a különböző társadalmi csoportok más-más időszakot tartanak aranykornak, így egy kiragadott kort nem lehet egyértelmű referenciapontként kezelni a jövő alakításánál.

 

A teljes interjú az alábbi oldalon olvasható: https://designisso.com/2023/03/20/cselekvokepesnek-kell-maradnunk-interju-dr-erdi-peterrel/

Az interjút készítette: Balkó Dorottya