Idén is megrendezésre kerül az immár hagyománnyá vált SIMONYI-NAP, egykori kollégánk, a kiváló fizikus, Simonyi Károly emlékére.
A program 2024. október 17-én, csütörtökön kerül megrendezésre a HUN-REN Wigner FK Adatközpontjában
A program levezető elnöke:
Siklér Ferenc, a Részecske- és Magfizikai Intézet igazgatóhelyettese
PROGRAM:
09:00 - 09:10
Simonyi Károly emléktáblájának megkoszorúzása (3-as épület főbejárata)
09:20 - 09:30
Megnyitó és a Györgyi Géza-díj átadása
09:30- 10:00
Pszota Máté: A sötét Univerzum - a gravitáció módosı́tása a kulcs az évtizedes rejtélyhez?
A tudományos körökben széles körben elfogadott ΛCDM kozmológiai modell jelentős sikereket ért el számos egymástól távol álló űrfizikai jelenség magyarázatában. Ennek részeként a sötét anyag (DM) mára számos megfigyelés magyarázatául szolgál, ennek ellenére nem sikerült nyomára bukkanni. Számos elméleti és kísérleti kutatás irányul a mibenlétének feltárására. Az előadás bemutatja a mellette szóló érveket elmélet kihívásait, valamint néhány rivális elképzelést, elsősorban a galaktikus sebességgörbékre vonatkozó megfigyelések kapcsán. A szokásos anyagalapú magyarázatok helyett akár magának a gravitációnak a megváltoztatása is sikeres lehet, azonban számos kihívást jelentő buktatóval kell megbirkóznia. Az előadásomban összefoglalom a témában zajló főbb kutatási irányokat, kitérve a termodinamika és a gravitáció természetes összefonódásán alapuló, új elméletre is.
10:00 - 10:30
Szilágyi Edit: Ionlumineszcencia: hibahelyek evolúciója SiO2–ban
Az ionnyaláb hatására számos anyagon intenzív fény figyelhető meg. A kibocsátott fény spektruma meghatározható, és ezzel egy hatékony módszert kapunk – az ionlumineszcenciát, amely az anyagok széles körében alkalmas a különféle típusú hibák azonosítására. A közelmúltban meghonosított ionlumineszcencia (IL) módszert egy egykristályos (0001) α-SiO2 (kvarc) minta vizsgálatán keresztül mutatom be. Az előadásban egyaránt bepillantást nyújtok a módszer erősségéről és kihívásairól is, valamint a mérőrendszer válaszfüggvényének meghatározásáról is; ez utóbbi nélkülözhetetlen az IL mérések értelmezésénél.
10:30 - 11:00
Solymos Adrián: Mi a kvantum-összefonódás és mire jó?
A kvantum-összefonódás, amelyet egykor furcsa és paradox jelenségnek tartottak, mára a modern fizika központi fogalmává vált. Ez az a „kísérteties távolhatás”, amely Einsteint is zavarba ejtette, és megértése máig kihívást jelent. Ebben az előadásban bemutatom a kvantum-összefonódás témakörét, és feltárom, miért olyan lenyűgöző és hasznos a fizikusok számára. Elindulván a kvantum-alapkutatás irányából, megvizsgáljuk, hogyan járult hozzá a kvantum-összefonódás a Bell-egyenlőtlenségek felfedezéséhez, és hogyan rengette meg a klasszikus fizikai világképet azáltal, hogy kérdőre vonta a klasszikus lokalitást és a determinizmust. Innen rátérünk a gyakorlatibb jelentőségére: a kvantumkommunikáció területén példaként tárgyaljuk az úgynevezett szupersűrű kódolás témakörét, amelyben az összefonódás egy alapvető erőforrás szerepében jelenik meg. Ezután megvizsgáljuk az összefonódás jelentőségét a kvantumkriptográfia területén, ahol maguk a természeti törvények garantálják az üzeneteink biztonságát. Végül a kvantumszámítógépek témakörébe tekintünk be, ebbe a radikálisan új technológiába, amely az általunk ismert számítási módszereket alapjaiban változtatja meg.
11:00 - 11:10 SZÜNET
11:10 - 11:40
Aladi Márk: Relativisztikus intenzitású lézerimpulzusok alkalmazása: részecskegyorsítás, magfúzió, attofizika
Az ultrarövid lézerimpulzusok vákuumban történő fókuszálásával óriási elektromos- és mágneses terek hozhatók létre. A fókuszpontba helyezett különféle céltárgyak és a vákuumkamrához csatlakoztatott detektorok számos jelenség vizsgálatát teszik lehetővé. Kutatási berendezések tervezhetők, de az ipari felhasználás is kitűzött cél. Nagy időfelbontással mérhetők a mikrovilág ultragyors folyamatai, részecskegyorsítási sémák, valamint fúziós magreakciók vizsgálhatók, és a jövőben akár majd energiatermelő reaktorok is építhetők nagy intenzitású lézerek felhasználásával. Az előadás röviden bemutatja az alapvető jelenségeket, és azt, hogy a Lézeres Részecskegyorsító Technológiák Kutatócsoport milyen kutatásokkal foglalkozik a témában.
11:40- 12:10
Nagyné Szokol Ágnes: Femtoszekundumos lézerimpulzus által keltett kráterek morfológiai vizsgálata
A nagyenergiás lézerimpulzusok okozta fény-anyag interakciók elvezetnek minket az anyagok mikro- és nanovilágába. A lézerimpulzus hatására anyagszerkezeti változások, roncsolódás, anyageltávolítás történhet, és ezek információval szolgálhatnak az anyag összetételéről és egyéb tulajdonságairól. Ebben az előadásban arany nanorészecskéket tartalmazó és azok nélküli dimetakrilát polimerben femtoszekundumos lézerimpulzussal való besugárzás hatására keletkező kráterek vizsgálatáról lesz szó, különös tekintettel a polimerhez adagolt plazmonikus arany nanorudak krátermorfológiát befolyásoló hatására.
12:10 - 12:40
Bebesi Zsófia: Zéró mágneses tér laboratórium
A közelmúltban létesült Zéró Mágneses Tér Laboratórium (ZBL) egy új kutatási infrastruktúra, mely a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a soproni Földfizikai és Űrtudományi Intézet együttműködésével jött létre, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén. A labor célja a geomágneses térnek a kísérleti kamrában közel nullára való lecsökkentése, ezáltal lehetővé téve a minimális mágneses interferenciát igénylő kutatásokat, különösen az űrtechnológia, geofizika és biofizika területén. A rendszer aktív kompenzációt alkalmaz Merritt-tekercsrendszerrel, valamint mu-metál alapú passzív árnyékolást, így a mágneses tér a kísérleti kamrában 1 nT alá csökkenthető. A központi 3x3x2,5 m-es kamrát egy Faraday-kalitka is védi a nagyfrekvenciás zavarok ellen. A labor alkalmazási területei közé tartozik majd az űreszközök műszereinek kalibrálása, kísérleti anyagok mágneses tulajdonságainak vizsgálata, valamint biológiai folyamatok tanulmányozása, geomágneses hatások nélkül.
12:40 - 13:10
Veres Miklós: A normál és felületerősített Raman-spektroszkópia új alkalmazásai
A molekulákat rezgési ujjlenyomatuk alapján azonosítani képes Raman-spektroszkópiát a modern technológia számos területén alkalmazzák. A módszer érzékenysége egyfajta nanoantennaként működő plazmonikus fém nanorészecskék segítségével jelentősen megnövelhető: a felületerősített Raman-szórás már egymolekula-érzékenységgel rendelkezik. Az előadás a mikroműanyagok és más szennyezők kimutatása, valamint a DNS-hibridizáció detektálása területén a normál és felületerősített Raman-spektroszkópia alkalmazásával elért új eredményeinket mutatja be.
13:10- 14:00 EBÉD
Helyszín: Adatközpont 2. emelet
A rendezvény online is követhető az alábbi linken:
https://wigner-hu.zoom.us/j/83710735036?pwd=09AjCcQaEjj2zSUpciCvVOM5HTq…
Meeting ID: 837 1073 5036
Passcode: 261246
