A HUN-REN Wigner FK kutatói sikeresen tesztelték az ALICE 3 MID müondetektorok prototípusait a CERN T10 nyalábvonalában.
Hogyan fejlődött az Univerzum abban az időszakban, amikor rendkívül sűrű és forró volt — olyannyira, hogy még atommagok sem voltak? A jövőbeli atommagok alkotórészei, a kvarkok, valamint a közöttük erős kölcsönhatást közvetítő gluonok egykoron az úgynevezett kvark-gluon plazmát alkották, ami azután az Ősrobbanás során tágulva hűlt, s a több lépésben történt folyamat végén eljutottunk a ma ismert világegyetemhez. Az anyag ezen szuperenergikus halmazállapotát a genfi központú CERN legnagyobb gyorsítójánál (Nagy Hadronütköztető: LHC) az ALICE kísérletben a HUN-REN Wigner FK kutatóinak aktív közreműködésével vizsgáljuk a nagy energiára gyorsított atommagok összeütköztetésének segítségével. Az elkövetkező években a gyorsító több alkotórészét fejlesztik, hogy a berendezés minden eddiginél több ütközést tegyen lehetővé. A felturbózott gyorsító új nevet is kapott: Nagyfényességű Hadronütköztető (High-Luminosity Large Hadron Collider – HL-LHC).
A megnövelt teljesítményű gyorsítóhoz “ALICE-3” néven épül az újgenerációs nehézion-detektor, amely a 2030 utáni időszakban fogja vizsgálni a HL-LHC által biztosított nehézion ütközéseket. Az ALICE-3 célja, hogy még részletesebben tanulmányozhassuk az anyag legforróbb és legsűrűbb állapotát, a kvark–gluon plazmát. Ehhez az ALICE-3 a legmodernebb detektor- és adatgyűjtési technológiákat használja fel, így korábban elérhetetlen pontossággal tudja majd követni a részecskék mozgását és kölcsönhatásait. Ez lehetővé teszi, hogy alaposabban megérthessük az erős kölcsönhatás törvényeit és az anyag alapvető szerkezetét.
A HUN-REN Wigner FK kutatói a müonok azonosítására szolgáló MID (Muon Identification Detector) egyik részének prototípusát fejlesztették. A MID-projektben mexikói, magyar, cseh és amerikai kutatócsoportok működnek együtt. Kutatóink a detektorok fejlesztése mellett a tervezést segítő szimulációk és tesztek koordinációját végzik. Idén először tesztelték az Innovatív Detektorfejlesztő “Lendület” Kutatócsoport által kifejlesztett sokszálas proporcionális kamrák nagy felületű (~120×80 cm²) prototípusait, melyek Csillebércen, az NKFIH által TOP50 Kiváló Infrastruktúrának minősített Vesztergombi Nagyenergiás Fizikai Laboratóriumban készültek. A mérések igazolták, hogy a berendezések képesek magas (>95%-os) hatásfokkal detektálni a müonokat.
Moncz Dávid, Száraz Dániel, Tercsi László és Varga Dezső az ALICE új detektorát tesztelő csapatban
A teljes MID detektor körbeveszi majd az egész ALICE 3 kísérletet, felülete meghaladja a 200 négyzetmétert.
A bemutatott kutatási és fejlesztési tevékenység a HUN-REN Wigner FK, az NKFIH TKP2021-NKTA-1 Tématerületi Kiválósági pályázat, valamint az OTKA K 135535 és FK 131979 projektek támogatásával valósult meg.
Az eredeti hír: https://alice-collaboration.web.cern.ch/2025_ALICE3_MID
Kapcsolódó forrás: https://cerncourier.com/a/alice-3-a-heavy-ion-detector-for-the-2030s/
