A CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC- Large Hadron Collider) egy 27 km hosszú részecskegyorsító alagút, amelyben protonokat vagy nehézionokat ütköztetnek közel fénysebességgel, hogy a világegyetem alapvető törvényeit vizsgálják. Az LHC-ban négy nagyobb kísérleti helyen vannak ütköztetések, ill. azok eredményeit összegyűjtő detektorok. A HUN-REN Wigner Fizikai kutatóközpont ezek közül kettőben vesz részt, a CMS-ben, és az ALICE-ban, az Adatközpont révén pedig a számítógépes adatfeldolgozásba is bekapcsolódik. A végéhez közeledik az LHC 3. ütköztetési periódusa, a Run 3, amelynek 2025-ös mérési időszaka december 8-án reggel 6:00-kor zárult.
CERN LHC üzemelési ciklusai
Ebben a szezonban ismét rekord mennyiségű adat keletkezett. A detektorok idén minden korábbinál több ütközést rögzítettek; az ATLAS és CMS kísérletek az LHC teljes eddigi működése alatt nagyjából 50 millió milliárd ütközésnek megfelelő adatmennyiséget figyeltek meg. Az ALICE és LHCb kísérletekkel kiegészülve még lenyűgözőbb ez a mennyiség, ugyanis az LHC beindulása óta több mint 1 exabájt (egymillió terabájt) ez a szám (1. ábra) .
1. ábra: Az LHC kísérleti adatainak idővonala, amely 2025-re elérte az 1 exabájtot.
Az év egyik legizgalmasabb újdonsága a ”kis ütközési rendszerek” program volt: proton–oxigén, oxigén–oxigén és neon–neon ütközések – amelyek hidat képeznek az „egyszerű” protonos és a nehéz ólom–ólom ütközések között. Ezek segítségével finomabban lehet vizsgálni, hogyan jönnek létre a kollektív jelenségek és a korai Univerzum anyagára emlékeztető kvark–gluon plazma jelei kisebb atommagok ütközéseiben.
2. ábra: Az LHC integrált luminozitása éves bontásban;
forrása: https://home.cern/news/news/accelerators/lhc-delivers-record-number-par…
A magyar hozzájárulás itt is kézzelfogható: a hazai kutatók az adatfelvételi periódusok során az ALICE Kísérlet vezérlő központjában műszakokban (shiftekben) és elemzésekben is részt vesznek, valamint elméleti oldalon is születnek olyan munkák, amelyek segítenek „lefordítani” a mért adatokat a magok belső szerkezetére (például oxigénmag-geometria hatása az áramlási mérőszámokra) [1].
A folytatás még nagyobb falat: 2026 tavaszán jön egy rövidebb futás, aztán indul a harmadik hosszú leállás (LS3), amikor a gyorsítót és a detektorokat nagyban átalakítják. Ennek célja a Nagy-luminozitású LHC (High- Luminosity LHC – HL-LHC) program, ami a tervek szerint 2030 körül áll üzembe, és nagyjából ötször több ütközést ad majd a kísérleteknek. Ez nem csak „több adat”, hanem sokkal nehezebb, átfedő környezetet is: egyetlen találkozáskor akár 140–150 párhuzamos ütközés is történhet, amit a detektoroknak szét kell bogozniuk.
Kép: Barnaföldi Gergely Gábor (Magyar ALICE Csoport vezetője) és Bíró Gábor (ALICE Computing Resource Coordinator Deputy) a 20. évfordulós ünnepségen
Az adatok feldolgozását a most 20 éves a Worldwide LHC Computing Grid (WLCG), vagyis az a világméretű számítógépes hálózat végzi. Ekkora adatmennyiséget csak egy ilyen világméretű megosztott feldolgozó-rendszer képes feldolgozni, eltárolni és elemezni. A WLCG 20. születésnapját 2025. december 8-án ünnepelték a CERN-ben (Science Gateway) [2]. A magyarok ebben a történetben a kezdetek óta benne vannak: a HUN-REN Wigner FK Tier-2 központtal járul hozzá a hálózathoz, a Wigner Adatközpont pedig korábban a CERN központi kapacitásának (Tier-0) kiterjesztésében is kulcsszerepet játszott [3].
[1] Phys. Lett. B 870, (2025), 139941
[2] https://indico.cern.ch/event/1525790/
[3] https://wigner.hu/hu/wsclab
[4] https://home.cern/news/news/accelerators/lhc-delivers-record-number-par…
Eredeti cikkek: https://home.cern/news/news/accelerators/lhc-delivers-record-number-par…
https://home.cern/news/news/computing/cern-hits-one-exabyte-stored-expe…
