A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont 2024-ben elindította saját könyvsorozatát, All Colors of Physics – Sokszínű fizika címmel, amely a Kutatóközpont munkatársainak angol és magyar nyelvű műveit jeleníti meg. A könyvsorozat célja, hogy a kutatók által készített hosszabb terjedelmű, tudományos igényességgel megírt munkák ne csak a szakmai közösség, hanem a nagyközönség számára is hozzáférhető legyen. Ezzel lehetővé válik, hogy a cikkekben nem publikálható mélyebb gondolatok ne vesszenek el, és szélesebb körben is elérhetőek legyenek.
A könyvek
2. A sorozat harmadik kötete: Horváth Dezső: Mit, miért, mivel mérünk? - Zűrzavaros mértékeink a rőftől a fényévig című könyve
Mit, miért, mivel mérünk? a mérés szórakoztató és tanulságos története az ókortól napjainkig — olyan könyv, amely a hétköznapi számok mögött rejlő emberi leleményt, kulturális sokszínűséget és tudományos rendet egyszerre teszi átélhetővé a nagyközönség számára.
Miért az időre vezet vissza minden mértékünket a modern tudomány? Hogyan lehet két kézen 144-ig — sőt akár 1028-ig — elszámolni? És miért különbözik egymástól a magyar, az angol és az amerikai pint? Horváth Dezső könyve ezekre a látszólag egyszerű, valójában meglepően szövevényes kérdésekre keresi a választ, miközben végigvezeti az olvasót a mérés több ezer éves, kalandos történetén.
A kötet az emberi test ösztönös mértékeitől, az ujjakon számolástól, a rőftől, a lépéstől jut el az SI Nemzetközi Egységrendszer szigorú, az időre visszavezetett logikájáig. Közben feltárul, milyen sokféleképpen mérünk: nemcsak hosszúságot, súlyt, áramot, teljesítményt, hőmérsékletet és radioaktivitást, hanem genetikai távolságot, ízt, érdességet és hangerőt is. Megtudjuk, mit jelent a drágakövek és nemesfémek karátja, és hányféle mértékké alakult át a régi latin uncia hosszúságban, súlyban, aranyban és folyadéktérfogatban egyaránt.
A könyv derűs kíváncsisággal barangol a világ mérési szokásai között: hogyan mérik Angliában a testsúlyt és a ló magasságát, miként vezette be, majd pár év múlva vonta vissza Kanada a metrikus rendszert, és hogyan próbálta a francia forradalom tizedes hónapra, hétre, órára és percre szabni magát az időt is. Sorra veszi a gregorián, julián, maja, japán, iszlám, zsidó és republikánus naptár közötti különbségeket, kitér az utcanevek és házszámok európai, amerikai és japán logikájára, sőt az iskolai osztályzási rendszerek nemzetközi tarkaságára is.
A szerző a tudomány játékosabb arcát is megmutatja: szó esik az Erdős-, a Bacon- és a Sabbath-számról, valamint arról, hogyan lett Karinthy Frigyes egyik ötletéből egy egész új tudományág — a hálózatkutatás — csírája.
További információk és vásárlás a linkre kattintva érhető el
2. A sorozat második kötete Donkó Zoltán, Vass Máté: " Alacsony hőmérsékletű plazmafizika" című könyve.
Az alacsony hőmérsékletű plazmák jellemzően elektromosan töltött és semleges részecskék ütközéseinek következtében előálló, gyengén ionizált, gázfázisú rendszerek (,,gázkisülések’’), melyek akár szobahőmérsékleten is létrejöhetnek. Keletkezésükben termikus effektusok általában nem játszanak szerepet - innen ered az ,,alacsony hőmérsékletű’’ kategorizálás. A könyv tematikája felöleli a töltött részecskék (elektronok és ionok) elemi ütközési folyamatainak és transzportjának tárgyalását, a gázkisülések fizikai alapjelenségeinek jellemzését, a gázkisülések diagnosztikájának, modern modellezési módszereinek és egyes alkalmazásainak bemutatását, valamint bevezetést ad a poros plazmák fizikájába. További információk és vásárlás a linkre kattintva érhető le.
1. A sorozat első kötete Biró Tamás Sándor: Gintropy ( A fiction on Inequality) c. műve
Ez egy izgalmas kísérleti könyv, amely összefüggő történetbe ágyazva kapcsol össze matematikai képleteket és fizikai jelenségeket. A Gintropy fogalom egy portmanteau, azaz szóösszerántás, két szó összeolvasztásából létrehozott szó, jelen esetben a "Gini index" és az "entropy" fogalmakból alkotta a szerző. További információk és vásárlás a linkre kattintva érhető le.
