Az ultrarövid impulzusú lézerek továbbfejlesztését segítheti az a 20 ezer dolláros támogatás, amelyet Hanus Václav cseh fizikus, a HUN-REN Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetében működő Ultragyors Nanooptika „Lendület" Kutatócsoport tudományos munkatársa nyert el.
Az Optica Foundation az optika és a fotonika kutatóit ipari szereplőkkel – például a Coherent Inc.-nel – köti össze annak érdekében, hogy felgyorsítsák az új technológiai vívmányok alkalmazását. Az alapítvány 20 ezer dolláros támogatással járó Couillaud-díját olyan fiatal, pályakezdő kutató nyerheti el, aki az ultrarövid impulzusú lézerek fejlesztésével foglalkozik.
A friss döntés szerint az alapítvány az elismerés odaítélésével támogatja Hanus Václav femtoszekundumos lézerek kutatásával és kereskedelmi alkalmazásával kapcsolatos projekttervét. Az ultrarövid, femtoszekundumos lézerimpulzusok segítségével a kutatók az elektronok leggyorsabb folyamatait tudják követni és irányítani a legkülönbözőbb fizikai és kémiai rendszerekben. A kutatási terület élvonalba tartozását Krausz Ferenc 2023-as fizikai Nobel-díja is alátámasztja.
„Rövidségük miatt az ilyen lézerimpulzusokban lévő mező erősen aszimmetrikus lehet, és így bizonyos irányt szabhat az elektromos tér által keltett folyamatoknak. A mező aszimmetriáját az ún. vivő-burkoló fázis írja le. Ultrarövid impulzusokat már rutinszerűen állítanak elő a mai technológiával, a mező aszimmetriájának szabályozása pedig a fázis stabilizálását felhasználva lehetséges. Ám annak ellenére, hogy az impulzusról impulzusra történő fázisváltozás ismert és meghatározott, az impulzusok a tér egyes pontjai között jelentősen eltérnek. Ez a térbeli eltérés meghiúsíthat jó néhány nagylézeres kísérletet is, ami komoly problémát jelent a lézer-anyag kölcsönhatás lehetséges alkalmazásai szempontjából. Ezt a kutatói igényt felismerve egy könnyen megvalósítható rendszert dolgoztam ki a vivő-burkoló fázis térbeli eloszlásának mérésére” – fogalmazta meg kutatásának lényegét Hanus Václav.
A cseh fizikus 2019-ben csatlakozott posztdoktorként Dombi Péter Ultragyors Nanooptika „Lendület" Kutatócsoportjához (femtolab.hu), ahol vezető szerepet játszott annak az optikai chipnek a kifejlesztésében, amellyel a budapesti kutatók a világon elsőként tudtak ultrarövid lézerimpulzusok fázisáról háromdimenziós térképet készíteni. Az erről szóló publikációjuk a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg.
