"Giorgio Parisi egy rendkívül széles tudású és nagyon mély gondolkodású fizikus, aki mindig a Nobel-díj közelében volt" - jellemezte Iglói Ferenc az olasz fizikust, akivel több konferencián is találkozott. Giorgio Parisi megmutatta a véletlenszerű jelenségek mélyebb rétegeit, rámutatott azokra a problémákra, amelyekre oda kell figyelni - mondta el az MTI-nek Iglói Ferenc Széchenyi-díjas fizikus annak kapcsán, hogy a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért az amerikai-japán Syukuro Manabe és a német Klaus Hasselmann mellett az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Elmondta, hogy Parisi már fiatalon komoly eredményeket ért el. A fizikus nevéhez leginkább az üvegállapotú rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatok fűződnek. "Ezek rendkívül nehezek, mind a mai napig olyan területet érintenek, ahol a teljes megértéshez még nem jutottunk el, de amit tudunk, azt Parisitól tudhatjuk" - magyarázta a fizikus.
Mint hozzátette, Giorgio Parisinak elméleti fizikusként kapcsolódása van a részecskefizikával, a térelmélettel, de a legjobban a statisztikus fizikával összefüggő eredményei ismertek. A díjazott 1979-es munkája áttörést jelentett az elméleti fizikában, ebben a rendezetlen rendszerek témakörében számos olyan fogalmat vetett fel, amelyet azóta is használnak a fizikusok.
"Ettől a véletlenszerű jelenségek nem lettek kiszámíthatóbbak, de Parisi megmutatta azok mélyebb rétegeit, rámutatott azokra a problémákra, amelyekre oda kell figyelni" - fogalmazott Iglói Ferenc.
Magyarázata szerint azokat a rendszereket nevezzük komplex rendszereknek, amelyek meglehetősen bonyolultak és az összetevőikből nem lehet következtetni a tulajdonságaikra. "Új tudás, új következtetés jön létre az összetevőkből, ami több mint az összetevők egyszerű elemei. Olyan viselkedés, ami szinte megjósolhatatlan a kiindulási pillanatban" - mondta, hozzátéve, hogy a rendezetlen, véletlenszerű rendszerek is ide tartoznak.
A komplex rendszerekhez sorolhatjuk az éghajlatot is. A fizikus elmondta, hogy Parisi éghajlatváltozási modellekkel és foglalkozott. A Wolf-díjas fizikus vizsgálatai az áramlások területét érintették, ezeken belül az éghajlatot megjósolhatatlanná tevő turbulenciát vizsgálta. Emellett foglalkozott a madárrajok viselkedésével is.
"A valóságban a véletlenszerűségnek mindenhol van több-kevesebb szerepe, és ezek között vannak olyan esetek, amikor ennek a rendezetlenségnek a szerepe nagyon fontossá válik" - mutatott rá a fizikus, aki példaként említette az üvegállapotú rendszerek sajátosságait. "Általában az anyagok többsége kristályos, de például az ablaküvegen azért látunk át, mert véletlenszerű struktúrát mutatnak benne a részecskék" - magyarázta.
Ezek a komplex fizikai rendszerek igen komoly részét jelentik a mindennapi életnek és nagyon keveset tudunk róluk. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokról szólnak Parisi eredményei - mondta Iglói Ferenc.
Forrás: MTI
Képek: Nobel-díj hivatalos oldalai (Twitter, weboldal)