Ormos Pál Fizikai Szemlében megjelent írásával köszöntjük az örökifjú Kroó Norbertet 

 

Kivételesen gazdag életút fontos állomását ünnepeljük: Kroó Norbertet, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnökét köszöntjük 90. születésnapja alkalmából. A tiszteletet parancsoló évszám alkalmat ad arra, hogy áttekintsük és méltassuk a tudós, tudományos közéleti személyiség eseményekben és eredményekben gazdag eddigi életművét. Rendkívül ritka, hogy egy ember a tudománnyal kapcsolatos tevékenység olyan széles spektrumában alkot maradandót, mint Kroó Norbert: az alaptudományos kutatás, az alkalmazások kidolgozásán túl a tudománypolitikai aktivitása mind a hazai, mind a nemzetközi porondon a legbefolyásosabb szervezetekben párját ritkítja. Tudós pályafutása döntően a Központi Fizikai Kutatóintézethez (illetve annak jogutódjaihoz) kötődik, persze jelentős időt töltött külföldi kutatóhelyeken is – elsősorban Svédországban, Németországban, valamint a Szovjetunióban. Ez utóbbi országban a híres dubnai atomkutató intézetnek igazgatóhelyettese is volt 1968 és 1971 között. 

A fizikus diploma 1958. évi megszerzését követő hosszú pályafutás során természetszerűleg több területen is dolgozott. Kezdetben neutronszórás módszerével anyagok tulajdonságait vizsgálta. Később figyelme a lézerekre irányult: a lézerek működése, a fény-anyag kölcsönhatás részletei irányították vizsgálódását. A nyolcvanas évektől kezdve úttörőként kezdett az „újfajta” fény, a fémek felületén kialakuló plazmonok elméletével-gyakorlatával foglalkozni, e terület jelenleg is leköti érdeklődését. E lézerfény által keltett, megfelelő struktúrákkal szabályozott felületi elektronhullámok igen nagy elektromos tereket képviselhetnek, igen kis karakterisztikus méretekkel rendelkeznek - sokkal kisebbel, mint az őket létrehozó fény hullámhossza. Nagyon érdekes az elméleti leírásuk és rendkívül széles a lehetséges alkalmazások tere, új világot nyitnak a nanotechnológiában. Lényeges alapvető hozzájárulásként német együttműködésben meghatározta a felületen terjedő plazmonhullám méretét (lecsengési hosszát) nagyfeloldású pásztázó alagút mikroszkópiával. E technika továbbfejlesztésével nanométeres struktúrákban kialakuló, nemlineáris hatások által erősített igen nagy térerősségű plazmonok további részletes jellemzését érték el. Ezen alapvető jelentőségű és nagyra értékelt tudományos eredmények alapul szolgálnak újszerű gyakorlati alkalmazásokhoz. Jelenleg azt igyekeznek kimutatni, hogy a plazmonokban kialakuló hatalmas térerősség elegendő-e akár fúziós reakciók beindítására is – ez a jelenségkör köztudomásúlag a jelenlegi alkalmazott fizika „szent grálja”.

Kroó Norbert a tudomány szervezésében is mindig élen járt. A saját kutatócsoportjának is helyet adó Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet (ez természetesen a KFKI része) alapítója, és 1981-től 1998-ig igazgatója is volt. Az intézetben egészen kiváló további kutatások folytak-folynak. Különösen releváns ma Krausz Ferenc Nobel-díjával kapcsolatban (mert Krausz Fenenc, bár Bécsben, majd Münchenben végezte a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett munkáját, folyamatosan szoros kapcsolatban van a KFKI-val), hogy itt jósolta meg először az attoszekundumos lézerimpulzusok előállításának lehetőségét Farkas Győző és Tóth Csaba. 1993-ban pedig itt készültek el az első, az utrarövid lézerimpulzusok előállításában kulcsszerepet játszó diszperzív („csörpölt”) dielektrikumtükrök Krausz Ferenc, Szipőcs Róbert és Ferencz Kárpát közreműködésével. 

A kutatói előmenetel csúcsa Magyarországon a tagság a Magyar Tudományos Akadémián. Kroó Norbert ide 1985-ben nyert felvételt, és itt is meghatározó szereplővé vált: 1999 és 2005 között főtitkár, majd 2005 és 2011 között alelnöki pozíciót töltött be. Talán magától értetődő, hogy igen nagyszámú tudományos, tudománypolitikai testület tagja-tanácsadója, ezek tételes felsorolása szinte lehetetlen. Esetünkben természetesen ki kell emelni, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak 1980 és 1985 között főtitkára, majd 1985 és 1989 között elnöke volt, azt követően pedig tiszteletbeli elnök. Mostani elnökként nagyon örülök, hogy jelenleg is odaadó, nagyon aktív tagja az elnökségnek, hatalmas tapasztalata és szakértelme hasznos segítségünk.

Óriási kapcsolatrendszere, elismertsége révén természetesen számtalan külföldi grémiumnak is tagja, ezek közül most csak kettőt emelek ki. Igen korán tagja lett, majd különböző bizottságok szintjén aktív szereplőjévé vált az Európai Fizikai Társaságnak (EPS), ezek megkoronázásaként pedig 1991-től 1993-ig a szervezet főtitkári, majd 1993-tól 1995-ig az elnöki tisztségét is betöltötte. Ugyancsak hatalmas elismerés és megtiszteltetés (és felelősség), hogy Európa meghatározó alapkutatást támogató szervezetének, az Európai Tudományos Tanácsnak (ERC) is tagja volt 2005 és 2013 között. 

A kivételesen eredményes tevékenységet a társadalom elismeri és nagyra értékeli. Ennek megfelelően Kroó Norbert számos kitüntetés birtokosa is, ezeket szintén lehetetlen itt felsorolni, csak néhány jellemző felvillantására van mód: Akadémiai Díj (1970), Gyulai Zoltán-díj (az ELFT díja) (1971), Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2004), Willis E. Lamb-díj (2009), Prima Primissima díj (2011), Lánchíd-díj (2012).

Amint látjuk, a kivételes életmű folyamatosan tovább épül. Mind a tudomány, mind a tudománypolitika-tudományszervezés területén fáradhatatlanul tevékenykedik továbbra is.

Mindezekhez jó egészséget, sok energiát, harmonikus magánéletet kívánunk kollégánknak, barátunknak. Boldog születésnapot, kedves Norbert!

Szeged, 2024. július.31. (Ormos Pál)