A CERN Tanácsa Budapesten elfogadta az európai részecskefizika megújított stratégiáját. Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN legfőbb döntéshozó testülete 2026. május 22-én az MTA Székházában tartotta rendkívüli ülését, amelyen a tagországok, köztük Magyarország képviselői megújították az elkövetkező évekre vonatkozó európai részecskefizikai stratégiát. A kutatóközpontunk által szervezett rendezvényt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki kifejezte Magyarország elköteleződését a CERN-nel való együttműködés megerősítése mellett.
A részecskefizikusok nélkül a 21. századi orvostudomány, az energiaipar és a digitális világ sem nézne ki úgy, ahogy ma ismerjük. Az Univerzum legapróbb szintjét kutatják, emellett az ő felfedezéseikre épül a mobiltelefon érintőképernyője, a kórházi képalkotó berendezés (PET CT, MRI), és a világhálót is a CERN-ben találták fel. Az MRI-készülék szupravezető mágnesei, a CERN gyorsítóinak melléktermékeként fejlődtek tömeggyártható eszközzé ezért az MRI vizsgálat ma már nem csak a gazdagok kiváltsága.
A részecskefizikai stratégia megújításával az európai kutatóközösség konkrét tervet dolgozott ki a következő évtizedek részecskefizikai irányaira hogy megalapozza a CERN új zászlóshajó projektjét. A Jövő Körkörös Ütköztetőjének (FCC) megépítésével Európa megőrzi tudományos és technológiai vezető szerepét a részecskefizika területén. A tervezett FCC egy 91 kilométer kerületű, föld alatti óriásgyűrűben kapna helyet – amely körülbelül háromszor hosszabb a jelenlegi gyorsítónál. Ezzel a hatalmas eszközzel lehet majd a Higgs-bozon – az anyag tömegéért felelős részecske – titkait mélyebben megérteni. A CERN Tanács végső döntése az FCC megépítéséről 2028 körül várható, ami várhatóan több ezer mérnök és tudós képzését igényli, valamint új ipari technológiák, köztük a veszteség nélküli áramtovábbítás és a kvantumszámítástechnika fejlődését is elősegíti.
