A BepiColombo űrszonda már a Merkúrnál van
2026 végén Merkúr körüli pályára áll a Merkúrt vizsgáló BepiColombo űrszonda, amelynek fedélzetén magyar mérnökök fejlesztette érzékelők is vannak. A Merkúr körüli végleges pályára állítása érdekében június 15-én kikapcsolták a szonda gyorsító rendszerét és innentől szabadeséses pályán fog haladni, így megkezdheti a Merkúr tanulmányozását.
1. ábra; A Merkúr északi pólusánál készült kép (Credit ESA)
Miért érdekes a Merkúr kutatása? A Merkúr egy forró, kopár bolygó, amely rendkívül közel kering a Naphoz. Felszínén nappal akár 430 °C-os hőmérséklet is kialakulhat, a sarki kráterek (1. ábra) viszont a Naprendszer leghidegebb helyei közé tartoznak, ezért a ma ismert élet kialakulásának vagy fennmaradásának nincsenek meg a feltételei. Valójában azonban a Naprendszer egyik legérdekesebb bolygója. Mintegy 4 milliárd éve alakult ki, és a felszíne a Naprendszer korai történetéről árulkodik. Mivel a Nap közvetlen közelében kering, a napszél sokkal intenzívebben érinti, mint a Földet. Különösen érdekes, hogy bár a Merkúr az egyik legkisebb bolygó, mégis saját mágneses térrel rendelkezik.
Az űrmisszió választ keres arra, hogyan jön létre ez a mágneses tér, és milyen kölcsönhatásban áll a Napból kiáramló részecskékkel, a napszéllel. Ennek vizsgálata hozzájárulhat az űridőjárás jobb megértéséhez, a műholdakat érő sugárzási környezet pontosabb modellezéséhez, valamint a Nap működésének mélyebb megismeréséhez.
A Merkúrt a Földről igen nehéz megfigyelni, mivel mindig a Nap irányához közel látjuk csak közvetlenül napkelte előtt, illetve napnyugta után látható, de ekkor még a Nap szórt fénye zavarja a megfigyelést. Napjainkig csupán két űrszonda kutatta, mert a Merkúr körüli pályára álláshoz jelentős energiaigényes sebesség csökkentés szükséges.
A BepiColombo egy francia hordozórakétával 2018. október 20-án indult nyolcéves utazására, a Merkúr kutatására. A program két tudományos célú űrszondából áll. A Merkúrhoz közelebb keringő szondát az Európai Űrügynökség (ESA) fejlesztette, a másikat Japán Űrügynökség készítette. A két szonda a Merkúrig összeszerelve egy szállítóegységhez kapcsolódva utazik, sebességük a Merkúr megközelítésekor eléri 60 km/s-ot (2. ábra).
2. ábra; A BepiColombo űrszonda egységei(Credit ESA)
A nemzetközi együttműködésben zajló misszióban a magyar mérnökök és kutatók két különböző műszer fejlesztéséhez is hozzájárultak. A plazmahullámokat vizsgáló szenzor fejlesztésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a BL-Electronics Kft. vett részt. A „fényképezőgépként” működő iontömeg-spektrométer tápegysége a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban készült. (2. ábra). Az SGF Kft. pedig az űrszonda elektromos szimulátorát fejlesztette.
Június 15-én fontos mérföldkőhöz ért a misszió, kikapcsolták az űrszonda négy napenergia-meghajtású pályakorrekciós rendszerét, amely az eltelt 8 év alatt folyamatosan gyorsította a szondát. Ezután a BeiColombo „szabadeséses” pályán fog haladni, majd 2026. szeptember 3-án megkezdi első érkezési manőverét, december 9 -10-én pedig szétválnak (3. ábra), és Merkúr körüli pályára állnak. A szükséges ellenőrzések után 2027 áprilisában megkezdik a tervezett tudományos méréseket.
3. ábra; SERENA PICAM Wigner FK fejlesztésű tápegysége (Credit WFK)
