Bárki részt vehet a világűr kémlelésben azzal a kis eszközzel, amely a zsebében lapul!
Bárki csatlakozhat ahhoz a hálózathoz, amelyet cseh, lengyel, magyar és szlovák kutatók hoztak létre, azért, hogy egy olyan világot átszövő kozmikus sugárzást detektáló hálózatot építsünk több ezer ember részvételével, amely egyaránt tartalmaz olyan "hivatalos" detektorokat, mint az Argentínában található 'Pierre Auger Observatory', és "amatőr" detektorokként felhasználható mobiltelefonokat.
Hogyan működik az észlelés?
Az alkalmazást bárki letöltheti androidos telefonra a Google Play áruházból, ingyenesen innen!
Telepítés után, amikor elindítjuk az alkalmazást, érdemes akkor megtenni ezt, amikor töltőn van a mobil, pl. otthon vagy éjszaka, mert az alkalmazás futtatása energiaigényesebb, (alap esetben el se indul a detektálás, amíg nincs a készülék a töltőn), érdemes rögtön beállítani azt a korlátot, amíg engedjük felmelegedni a mobilt! Erre azért van szükség, mert az alkalmazás gyorsan felmelegíti az eszközünket. A beállítások után, ha elindítjuk az észlelést, a mobilunk elkezd fényképeket készíteni (tul. képpen videofelvételt) a telefon kamerájával.
A felvételek elkészülte után a készülékünk feldolgozza a képeket, hogy amint wifi hálózathoz csatlakozik, elküldhesse azt a kutatók központi szerverére, ahol a projektben résztvevők rendszerezik a fotókat, összekapcsolják az egy időpontban készülteket és analizálják őket.
Takarjuk le a kamerát!
Az észlelés megkezdésekor takarjuk le a kamerát. Hiszen a mobilunk bár fotókat készít, de nem a fotonok (fény) által hordozott információkat szeretnék használni a kutatók, hanem csak a kozmikus müonokat! A fény csak felesleges zajt jelentene.
A kamera CCD-je ugyanis nem csak a fényt (fotonokat), de a kozmikus müonokat is detektálni tudja. Erre jöttek rá, és ezt használják ki a kutatók ahhoz, hogy egy, az egész Földet lefedő detektor hálózatot hozzanak létre.
Bár a mobiltelefon detektor egyik nagy hátránya, hogy sokkal kisebb az aktív felülete, mint egy professzionális detektornak, előnye hogy igen nagy számban elérhető, így területi lefedettsége sokkal nagyobb lehet, mint a hagyományos detektoroké.
Mire tudjuk használni a mérési eredményeket?
Ezzel az eddig elérhetetlen igen nagy méretű, akár a teljes Földre kiterjedő kozmikus záporok elvi detektálása is lehetővé válik. Ehhez természetesen az szükséges, hogy igen sok tudomány iránt érdeklődő/lelkesedő önjelölt tudós (citizen scientist) töltse le és használja az applikációt. Sok múlik azon, hogy mennyire sikerül ezt reklámozni és felkelteni az emberek érdeklődését.
A program a kutatók reményei szerint hasonlóan fog működni mint a különböző SETI (Search for ExtraTerrestrail Inteligence) programok.
A kozmikus sugárzás és a müonok detektálása azért lehet hasznos, mert így földi keretek között információt nyerhetünk igen nagy energiájú (akár 1020eV) kozmikus részecskékről (amik a földi atmoszférában kozmikus záporokat keltenek, amik végül a detektálható müonok formájában érik el a földfelszínt). Ezek a nagyon nagy energiájú részecskék pedig közelebb vihetnek minket az ún. sötét anyag megértéséhez.
Az egyik legambiciózusabb terv az ún. 'szuper-preshower'-ek felfedezése. Ezek olyan nagy energiájú részecskék (1020eV) által keltett záporok, amelyek akár az egész Földfelület bejövő sugárzás irányú vetületére kiterjedhetnek. Más alkalmazások is felmerültek, pl. sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata, vagy a sugárzás intenzitás változása és a földrengések lehetséges korrelációinak vizsgálta.
Az észlelt adatok egy központi szerverre érkeznek be Lengyelországban, ahol az adatokat megfelelően rendszerezik és tárolják. Ami különleges, hogy ezek az adatok a regisztált felhasználóknak is elérhetőek. Tulajdonképpen bárki felhasználhatja őket, viszont tudományos következtetések/bejelentések csak a területen dolgozó kutatók aktív részvételével lehetségesek. Az adatok feldolgozásában azonban számítunk az applikációt letöltőkre is (mint pl. a SETI@home esetében).
Jelenleg kb. 1000 regisztrált felhasználó van, leginkább Lengyelországból, de csak most lépett ki az alkalmazás a beta fázisból.
A további tervek között szerepel a hálózat minél nagyobb léptékű bővítése. Más detektorok (akár pl. iskolákba telepített professzionális céldetektorokkal) rendszerhez csatolása. Ehhez természetesen szükség van újabb forrásokra, amelyeket különböző pályázatok (pl. H2020 citizen science) segítségével szeretnénk elérni.
Magát az applikációt lengyel fejlesztők készítették a Lengyel Akadémia Nukleáris Fizika Intézeteben (IFJ PAN) dolgozó Piotr Homola vezető kutató megbízásával.
A kutatás jelenleg egy V4 pályázat keretében folyik, amelyben a lengyel IFJ PAN (Nukleáris Fizika Intézet, Lengyel Tudományos Akadémia) a vezető, és a partnerek: a prágai Cseh Műszaki Egyetem Kísérleti és Alkalmazott Fizika Intézete, az MTA Wigner FK, a Bratislavai Cornelius Egyetem Matematika, Fizika és Informatika Kara, és a Krakkói Műszaki Egyetem. Jelenleg kb. 30 kutató dolgozik a projektben.
A szoftver MIT licenccel rendelkezik és szabadon elérhető a Github-on.
Az applikációt innen lehet letölteni.
Az applikáció használatát bemutató videó: https://www.youtube.com/watch?v=8y07CuTQfOc&feature=share
A projekt honlapja: http://www.credolab.com/credoapp
A projekt Facebook oldala: https://www.facebook.com/credo.science/
