Az elektromos teret nagyon érzékenyen, a felülettől kevesebb mint 1 nm távolságban is meg tudják határozni azok a magyar kutatók, akiknek a felfedezéséről beszámol a neves Nanoscale folyóirat.
A Nanoscale az Ultragyors Nanooptika Lendület-kutatócsoport új eredményét közölte, amely egy alapvető elektromágneses csatolási jelenség vizsgálatára vonatkozik (Budai et al., Nanoscale 2018).
Bár már eddig is ismert volt, hogy fém vékonyrétegeket megvilágítva a fémfelület mentén terjedő elektromágneses hullámcsomagot, ún. felületi plazmont lehet kelteni, mindig is kihívást jelentett a plazmonok elektromos terének a kísérleti meghatározása. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóköpont munkatársai erre fejlesztettek ki egy új módszert, amit egy elektromágneses alapjelenség vizsgálatára használtak fel.
A folyamat során, amit a kutatók megmértek, az elektromos hullámcsomagok létrejötte után az elektromos haladóhullámok a felületen lévő nanorészecskéken lokalizálódhatnak. A kutatócsoport pedig ezt a jelenséget mutatta ki, mégpedig az általuk korábban kifejlesztett, fotoelektronokon alapuló méréstechnikával (Rácz et al., Nano Lett. 2017).
A módszer különlegessége, hogy az elektromos teret nagyon érzékenyen, a felülettől kevesebb mint 1 nm távolságban is meg tudja határozni. A kimutatott plazmon-plazmon csatolási jelenség a későbbiekben az olyan új nanooptikai áramkörök fejlesztésénél lesz fontos, amelyek digitális információt minden korábbinál gyorsabban, remélhetőleg a másodperc milliomodrészének milliárdodrésze alatt tudnak majd feldolgozni.
Az Ultragyors Nanooptika Lendület-kutatócsoport honlapja: www.femtolab.hu
Az Élet és Tudomány egy korábbi interjúja az Ultragyors Nanooptika Lendület-kutatócsoport vezetőjével, Dombi Péterrel, itt érhető el:
http://www.mtakszi.iif.hu/kszi_aktak/doc/Vb_09.pdf
Szerző: Werovszky Veronika - Dombi Péter
