Diósi Lajos, kutatóközpontunk emeritus kutatója is előadott azon a vatikáni konferencián, amelyet Georges Lemaître (1894–1966) belga pap és tudós tiszteletére rendeztek 2024 június 16-21 között.

pápai Diosy


A Vatikánnak mindig voltak kiváló csillagászai, jelentős részben jezsuiták, akik a felvilágosodás kora óta immár ugyanazon módszerekkel kutatják a kozmoszt, mint az egyháztól függetlenedett tudomány. A Vatikáni Csillagvizsgáló (Specola Vaticana) vezetése és a kutatók nagy része ma is jezsuita.

Itt rendezték meg a Lemaître előtt tisztelgő „Fekete lyukak, gravitációs hullámok és téridő szingularitások" című konferenciát. Lemaître volt az első, aki 1927-ben a világegyetem tágulására következtetett, és neve összefonódott a modern kozmológia alapját képező Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker téridőszerkezettel. A mostani konferencián a világegyetem kutatásának legújabb kérdéseit, egyebek közt a Hubble-állandó legújabban mért értékeit, a kozmológiai szingularitások rejtélyeit az ősrobbanástól a fekete lyukakig, a gravitációs hullámokat, valamint a kvantumelmélet és a gravitáció viszonyát vitatták meg a résztvevők. A kislétszámú rangos találkozón Diósi Lajos emeritusz kutatónk egyike volt a meghívott előadóknak.

vatikán

Vezető teoretikus generáció: Ted Jacobson, Claus Kiefer, Alex Kameshchik, Gabriele Veneziano, Thibault Damour, Andrei Linde, Ed Witten, Michael Turner, Bill Unruh és mások (állva balról jobbra).
 

A rendezvényt méltatta Ferenc pápa és audiencián fogadta a résztvevőket. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír számunkra, hiszen utoljára 1985-ben történt hasonló esemény, amikoris a relativitáselmélet kutató Lukács Béla, Sebestyén Ákos és Perjés Zoltán vehettek részt pápai audiencián, amikor II. János Pál fogadta a IV. Marcel Grossmann Találkozó résztvevőit.