2024.IV.01. HIVATALOS SAJTÓKÖZLEMÉNY
az ED 15101-24 témaszámon elinduló támogatásról
a Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium (röviden: NAPLIFE) az NKFIH-tól a 2022-2.1.1-ED-2024-00314 témaszámon külön támogatásban részesült, hogy az eddigi kutatások életképességét két kardinális sarokkövében támogassa. A személyi állomány - közérthetőbben: a kutatók – életkörülményeinek aktuális javítása nemcsak nemzeti érdek, hanem a kutatások hazai minőségének és itthon tartásának egyik alapfeltétele. A támogatás egyik részét ezért bérfejlesztésre és a résztvevő kutatók kutatási színvonalának emelésére fordítjuk. A másik létfontosságú projektelem a kommunikáció. A NAPLIFE elkötelezett a hatékonyság és az emberi elme leleményének maximalizálása mellett, így a „kommunikáció” esetünkben nem fizetett hirdetéseket és célzott kampányokat jelent. Ahogy kutatásunkban, úgy itt is egyedi úton járunk. Saját fejlesztésű társasjátékkal, a magunk által működtetett kommunikációs csatornákra szintén a magunk által készített tartalmakkal, apránként, de folyamatosan véssük a nanofúzió fogalmát a társadalom tudatába, hiszen meggyőződésünk, hogy a nanofúzió megkerülhetetlen alapfogalom és energiatermelési mód lesz a jövőben.
A projektről és a kutatásról röviden:
A tudomány jelenlegi állása szerint, a nanoplazmonikus lézeres fúzió (röviden nanofúzió) közép-hosszútávon az energiaellátás alapja lesz. A kiinduló ötlet, a projektünk gerincét alkotó magyar professzorok magyarországi munkájának köszönhető, ezért fontosnak tartjuk, hogy a kutatás, a fizikai megvalósulás és a haszon is Magyarországon maradjon.
A Dr. Kroó Norbert, Dr. Csernai László Pál és Dr. Papp István elképzelésén és szabadalmán alapuló elméleti kutatás elsődleges célja a nanoplazmonikus lézeres fúzió energiatermelésre használható működési elvének kidolgozása. A 100%-ban hazai forrásokból finanszírozott NAPLIFE-projekt alig 5 év alatt ért el világraszóló eredményeket, és a kutatás még korántsem ért a végére.
A fúziós energiatermelés sokkal koncentráltabban, lényegesen kevesebb nyersanyag felhasználásával lehetséges, mint a jelenlegi egyéb termelési módok, beleértve a nukleáris hasadáson alapuló erőműveket is. 20 tonna szénnek nagyságrendileg 1 kilogramm hasadóanyag (pl. uránium) felel meg, ugyanennyi energia 1 gramm (sic!) fúziós üzemanyagból nyerhető ki. A legegyszerűbb fúziós üzemanyag, a hidrogén és kis mértékben a deutérium, a természetes vízben van jelen. További könnyű elemek, mint a berillium, a bór és a lítium perspektivikusan szintén fontossá válnak. Az extra támogatást a proton-bór reakcióra alkalmas céltárgyak előkészítéséhez és a kapcsolodó számolások elvégzéséhez tervezzük felhasználni.
Kutatásunk nemcsak a kiinduló ötlet, hanem a kutatandó szakterület tekintetében is jelenleg ismeretlen a nagyközönség számára. Ennek az oka egyszerűen az, hogy annyira új és egyedi megoldásról van szó, hogy a téma egyetlen hazai forrrása jelenleg a NAPLIFE projekt és az abban résztvevő kutatók.
Bővebb információk ->
Projektvezető:
Dr. Biró Tamás Sándor
+36-20-435-12-83
biro.tamas@wigner.hu
Kutatásvezető:
Dr. Kroó Norbert
+36-30-212-13-40
kroo.norbert@wigner.hu
Sajtókapcsolat:
Tóth Bálint Ferenc
+36-30-381-05-19
toth.balint@wigner.hu
