Sikeresek voltak a plazma áramlást mérő detektor, az atomnyaláb szonda tesztjei Magyarországon.
Az atomnyaláb szonda (atomic beam probe – ABP) az atomnyaláb diagnosztika egyedülálló kiterjesztése, melyet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztenek a fúziós erőművekhez, amik sokak szerint a jövő energia ellátását biztosíthatják.
Az atomnyaláb diagnosztikával a fúziós erőművekben keringő plazma szélének a sűrűsége mérhető. Működésének a lényege: előállítunk egy gyorsított ion nyalábot, azt nátrium gőzben semlegesítjük, majd az így keletkezett semleges nyalábot belőjük a plazmába. Ekkor a plazmában a nyaláb atomjai gerjesztődnek, ahogy ütköznek a plazma részecskéivel, és egy-egy fotont bocsájtanak ki: a nyaláb világítani kezd. Ezt a fény kibocsájtást a kutatók a nagy sebességű, nagy érzékenységű kamerákkal követik, hogy következtethessenek a plazma szélének a tulajdonságaira.
De ekkor egy másik jelenség is lejátszódik: a nyaláb atomjai a plazmával való ütközések hatására ionizálódnak is . Az ionokra viszont már hat a mágneses tér, így azok kitérnek a nyalábból. A kitért ionok pedig egy görbe pálya mentén becsapódnak a berendezés falába. Ezen becsapódó ionok térbeli eloszlása a kutatók számára fontos információkat hordoz az ionizáció helyén lévő mágneses térről, ami tulajdonképpen nem mástól, mint a plazma szélén folyó áramoktól függ.
Ezeket az áramokat a kutatók eddig más módon nem tudtak mérni, ezért az atomnyaláb szonda egy egyedülálló diagnosztika lesz a maga nemében.
A cél a plazma áram eloszlásának és annak gyors változásainak a mérése. Az MTA Wigner FK csapata egy speciális detektor fejet és egy mérő rendszert épített erre a célra, melyet januárban fognak beépíteni a Prágában lévő COMPASS tokamak berendezésbe, s melynek a tesztelése a tokamakban szintén még januárban megkezdődik.
