A Wigner Kollokvium következő előadója David A. Keen (Rutherford Appleton Laborórium ISIS, Oxfordi Egyetem), aki december 6-án 14 órakor tart szemináriumot „Lokális komplexitás (leginkább) köbös kristályokban” címmel, az 1-es épület Tanácstermében.

A Wigner Kollokvium kutatóközpontunk kiemelt szeminárium sorozata, amire minden évben olyan kutatókat hívunk meg, akik szakterületük legkiválóbbjai között vannak.

David Keen

David A. Keen (Fotó: Oxfordi Egyetem)

David A. Keen a Rutherford Appleton Laborórium ISIS Létesítményének vezető kutatója és az Oxfordi Egyetem Fizikai Intézetének vendégprofesszora.  Az ISIS-ben a mai napig ellát az SXD neutron egykristály-diffraktométerhez, valamint a GEM teljes szórási pordiffraktométerhez kapcsolódó kutatási, és berendezés-felelősi feladatokat.  Kutatói pályafutása során mindig is az érdekelte, hogy a helyi szerkezeti komplexitás hogyan befolyásolja az anyagok fizikai tulajdonságait, különösen a rendezetlenség irányába mutató fázisátmenetekben.  Ehhez a teljes szórás (azaz a Bragg- és a diffúz szórási képeket egyidejűleg tartalmazó diffrakciós adatok) és a 'nagy dobozos' (azaz sok elemi cellát magában foglaló) szerkezeti modellek finomításának kombinációját alkalmazza, a fordított Monte Carlo (RMC) módszer segítségével. Újabban röntgenszóráson alapuló mérésekkel vizsgálja nagyobb kiterjedésű szerkezetek viselkedését, például a fém-szerves vázszerkezetek (MOF-ok) amorfizációját. A Brit Kristallográfiai Társaság elnöke, valamint a budapesti RMC-konferenciák nemzetközi tanácsadó testületének elnöke volt. Tanácsadóként segíti a teljes szórást vizsgáló nagyberendezések tervezését a világ számos vezető röntgenes és neutronos kutatóközpontjában.

Előadásának összefoglalója:

„A szilárdtestfizikusok mindig is kedvelték a köbös kristályokat, fogalmi egyszerűségük és szerkezeti gazdagságuk okán. Az első röntgendiffrakcióval meghatározott kristályszerkezet köbös volt, és még ma is kulcsszerepet játszanak a diffrakciós instrumentáció szempontjából. De mi történik, ha a szerkezet egyes részei helyi szinten eltérnek a köbös szimmetriától?  Hogyan tudjuk ezt a helyi komplexitást kísérletileg meghatározni, és – ami ugyanilyen fontos – adatainkat egyúttal kristálytanilag is koherens módon értelmezni?  E kérdéseket boncolgatja az előadás. Egy neutron- és röntgendiffrakción, valamint páreloszlásfüggvény('PDF')-módszereken alapuló elemzési módszert fogok felvázolni, amely alkalmas a helyi komplexitás jellemzőinek kinyerésére a hosszútávon rendezett kristályokban. Az előadás számos példát fog bemutatni, beleértve a perovszkitok fázisátmeneteit, egyszerű jégszerkezeteket és más (lokálisan) rendezetlen, köbös szerkezetű anyagokat.”