Az Arany János-díjat Lovász László, az MTA elnöke adta át Krausz Ferencnek Fotó: MTA/Szigeti Tamás
Az MTA idén az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Külső Tanácsadó Testületi tagjának, Krausz Ferencnek ítélte oda az Arany János-díjat "kiemelkedő tudományos teljesítmény" kategóriában.
A díjat olyan külhoni magyar tudósok, kutatók jutalmazására fordítják minden évben, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő eredményt értek el, vagy fiatal kutatóként hoztak létre jelentős teljesítményt. A díjat az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága ítéli oda, Krausz Ferencet az Arany János-díj utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményért járó díjjal tüntették ki.
Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Külső Tanácsadó Testületi tagja, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 1985-ben villamosmérnöki oklevelet, ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elméleti fizikát hallgatott. PhD-fokozatát 1991-ben szerezte a Bécsi Műszaki Egyetemen, ugyanott habilitált 1993-ban.
Alapvető lézertechnológiai fejlesztéseinek eredményeként bécsi kutatócsoportja volt az első a világon, amelynek sikerült előállítania az ún. attoszekundumos tartományba eső (10−18 másodperces) ultrarövid fényimpulzusokat. Ezzel és ezt követő felfedezéseivel egy új tudományterület, az attoszekundumos fizika alapjait fektette le, amelynek révén időfelbontásos, atomon vagy molekulán belüli elektrondinamikai kísérletek hajthatók végre, melyek bepillantást engednek a fontosabb molekuláris gerjesztések és kémiai reakciók időbeli alakulásába. Az elmúlt 15 évben ezen a területen is számos alapvető, új fizikai jelenség felfedezése fűződik a nevéhez. 2004-től tevékenységét a Garchingban lévő Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként végzi, ezzel párhuzamosan a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tanszékvezető professzora. Közel 400 referált folyóiratban megjelent közleményéből több mint két tucat a Nature és a Science folyóiratokban jelent meg. Munkássága a magyar tudományosságra is jelentős hatással volt. Vezetésével számos magyar doktorandusz és kutató dolgozott Bécsben és Münchenben, akik közül többen hazai vagy külföldi professzori vagy MTA-doktori címet szereztek.
Az MTA beszámolója az Arany János-díj átadásáról itt érhető el.
