Az Icarus egy, a Naprendszer vizsgálatának szentelt rangos folyóirat, amely az Elsevier kiadó gondozásában, az Amerikai Csillagászati Társaság Bolygótudományi divíziójának támogatásával jelenik meg. Ennek a kiadványnak a idén novemberben megjelenő, 350. számának címlapjára a kiadó kollégáink ábráját választotta.
A cikk, amelyben az ábra megjelenik a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös ionoszférájának szerkezetét tárja fel a Rosetta küldetés utolsó hónapjában, amikor a Rosetta űrszonda már a Naptól távolodó, kihunyó üstökös tulajdonságait vizsgálta. A szerzőknek sikerült egy viszonylag egyszerű, négy paraméteres modellel leírni az ionoszféra térbeli szerkezetét; a modell a gáz- és plazmatermelés maximumát az üstökös déli féltekéjének Bes régiójára vetíti vissza. Maga a kiválasztott ábra a pálya mentén mért plazmasűrűséget mutatja színkódolva, két különböző koordinátarendszerben: a felső panelen az origó az üstökös tömegközéppontja, az ábra síkja a Nap irányára merőleges (CSEQ koordinátarendszer); az alsó panel az üstökös szélességi koordinátája és az üstökösmagtól való távolság függvényében mutatja a mérési eredményeket. Leginkább ez utóbbi két paraméter befolyásolja a plazmasűrűséget, az ionizált gáz a déli féltekéről induló, a távolsággal 1/r szerint ritkuló felhő formájában veszi körül az üstökösmagot.
A cikket jegyző kollégáink: Németh Zoltán, Timár Anikó és Szegő Károly.
A cikk a következő linken érhető el: www.sciencedirect.com
