Nyerők

 

Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont ezúton gratulál a 2017-es fizikai Nobel-díj nyerteseinek:

Rainer Weiss-nek, Barry C. Barish-nek, és Kip S. Thorne-nak, akik

„A LIGO detektor megépítésében való szerepükért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért” kapták meg a Nobel-díjat.

A díjazottak a LIGO-VIRGO együttműködés tagjai.

A Nobel-díj bizottság hivatalos sajtóanyaga itt olvasható.

 

 

Háttéranyag:

A gravitációs hullámok detektálását a LIGO-VIRGO amerikai-európai kollaboráció 2015-től végzi. Az advanced LIGO detektort 2015-ben, az advanced VIRGO detektort 2017-ben kapcsolták be. (Az első generációs detektorok, az amerikai 2002-től, az  európai 2003-tól 2011-ig működtek, azonban ezeknek még  nem  sikerült közvetlenül megfigyelni  a gravitációs hullámokat.)

A LIGO-VIRGO kollaborációnak az első detektálását a LIGO végezte 2015 szeptember 14-én.

A LIGO-VIRGO kollaboráció LIGO-s első gravitációshullám észlelésének adatainak  feldoglozásában a VIRGO is részt vett, a felfedezést a LIGO-VIRGO kollaboráció jegyzi.

Magyarországon a LIGO-VIRGO együttműködésben a LIGO-val az ELTE és Szegedi Tudományegyetem, a VIRGO-val az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont működik együtt, így a két intézet között Magyarországon belül is jó együttműködés van.

 

A LIGO-ról:

A LIGO-t az NSF támogatja és a Caltech , valamint az MIT egyetemek működtetik. Ez a két egyetem dolgozta ki a terveket és építette fel a detektort. A fejlesztett LIGO detektorok pénzügyi támogatását az NSF Németországgal közösen (Max Planck Society) biztosította, Anglia (Science and Technology Facilities Council) és Ausztrália (Australian Research Council) pedig jelentős kötelezettségvállalásokkal és hozzájárulásokkal segítette a projektet. A világ minden tájáról több mint 1200 kutató vesz rész a LIGO tudományos együttműködésben, amely magába foglalja a GEO kollaborációt is. A további partnerek listája megtalálható a http://ligo.org/partners.php oldalon.

 

A VIRGO-ról: több mint 280 fizikus és mérnök alkotja 20 európai kutatócsoportból: hat a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) intézetéből Franciaországból, nyolc az Istituto Nazionale di Fisica Nucleare (INFN) intézetéből Olaszországból, kettő a Nikhef intézetből Hollandiából, egy az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontból Magyarországon, a POLGRAV csoport Lengyelországból, a valenciai csoport Spanyolországból és az Európai Gravitációs Obszervatórium(EGO).

 

AZ MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás. A 2000-es évek elejétől intézetünk tagja az Európai Gravitációs Obszervatóriumot üzemeltető tudományos közösségnek. Az MTA WIGNER FK 2010-ben csatlakozott a VIRGO tudományos együttműködéshez, amely egy lézerinterferometrikus gra­vi­tá­ci­óshullám-detektort üzemeltet a Pisa melletti Cascina városában.

Az MTA WIGNER FK Gravitációfizikai kutatócsoportól:

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont a LIGO-VIRGO együttműködésen belül az európai VIRGO együttműködéshez csatlakozott. A kutatóintézeten belül a Gravitációfizikai csoport dolgozik együtt a VIRGO-val, A csoport elméleti kutatásokat és kísérleteket is végez (a Mátrai Gravitációs és Geofizikai Laboratóriumban). Részt vesz az adatelemzéshez használt számítástechnikai eljárások és algoritmusok fejlesztésében, a grafikus processzorok, GPU-k alkalmazásában. Ezek célja az elemzések gyorsítása. A csoport többnyire excentrikus pályán mozgó kettőscsillagok jelein dolgozik, azt vizsgálva, hogy a kettősök forgása hogyan befolyásolja a jel alakját.

A csoport részt vesz még az általános, forgó és elnyújtott pályán mozgó fekete lyukak mozgásának és hullámforma-jóslatainak fejlesztésében. Ezek a paraméterek a detektorok érzékenységének növekedésével pontosan meghatározhatóvá válnak. Az összeolvadó, nagy tömegű csillagok jeleinek keresésében, valamint a eredményeket ellenőrző csoportok munkájában is közreműködnek.

Az európai VIRGO és az amerikai LIGO gravitációshullám-detektor páros (utóbbit a Caltech , és az MIT működteti) 2007-ben kötött megállapodást az adatok megosztásáról, a közös adatelemzésekről, és az eredmények közös publikálásáról.

 

Az Élet és Tudomány cikke kollégánkkal a Gravitációshullám-kutatásról Európában:

http://www.eletestudomany.hu/gravitacioshullam-kutatas_europaban