Kollégáink két cikkéről is megemlékezik a 40. születésnapját ünneplő Optics Letters, az Optical Society of America (OSA) legrangosabb folyóirata. Szipőcs Róbert és Ferencz Kárpát két cikke is szerepel a 100 legtöbbett hivatkozott Optics Letters cikk listáján, a 23. illetve a 87. helyen. A két cikk:
"Compression of high-energy laser pulses below 5 fs" (M. Nisoli, S. De Silvestri, O. Svelto, R. Szipőcs, K. Ferencz, Ch. Spielmann, S. Sartania, and F. Krausz,) Opt. Lett. 22, 522-524 (1997) TOTAL CITES: 733
„Chirped multilayer coatings for broadband dispersion control in femtosecond lasers (R. Szipőcs, Ch. Spielmann, F. Krausz, and K. Ferencz,) Opt. Lett. 19, 201-203 (1994), TOTAL CITES: 394
A 100 legtöbbet hivatkozott Optics Letters cikk listája a következő honlapon érhető el:
https://www.osapublishing.org/ol40/most-cited-OL-papers.cfm
A cikkekben közölt tudományos eredmények – egyebek mellett - jelentősen hozzájárultak az ELI-ALPS, azaz a szegedi „szuperlézer” létrejöttéhez.
„Ha annak idején (1996-ban) nem állítottuk volna elő azokat az 5 femtoszekundumnál rövidebb, nagyenergiájú lézerimpulzusokat Krausz Ferenc kollégám vezetésével a Bécsi Műszaki Egyetemen (TUW), akkor lehet, hogy ma nem lenne attoszekundomos lézerfizika, és „szuperlézer” sem Szegeden”- mesélte Szipőcs Róbert, az MTA Wigner FK tudományos főmunkatársa.
A különlegesen rövid lézerimpulzusok előállításához azonban különleges tükrökre is szükség volt. „Ahhoz, hogy ezeket a nagy energiájú, ultrarövid lézerimpulzusokat elő tudjuk állítani, ahhoz mindenképpen szükség volt az általunk kifejlesztett nagy sávszélességű, speciális fázistulajdonságokkal rendelkező, ú.n. csörpölt (ang.: „chirped”) lézertükrökre”- folytatta Szipőcs Róbert.
A cikkekben leírt munkák fontos mérföldkövek voltak az attoszekundumos lézerfizikához vezető úton, amihez természetesen sok más kolléga ötlete, munkája is kellett - többek között két Wigner SZFI-s kollégánk, Farkas Győző és Tóth Csaba magas-harmónikusok keltésére vonatkozó munkája.
„Az izolált attoszekundumos lézerimpulzusok előállításához a hivatkozott Optics Letters cikkben leírt, erősített 5 fs-os lézerimpulzusokat még fázisstabilizálni is kellett: ez a munka elsősorban Theodor W. Hänsch nevéhez fűződik, aki ezért a munkájáért (az ú.n. optikai frekvenciafésű előállításáért) 2005-ben fizikai Nobel-díjat is kapott” –folytatta Szipőcs Róbert.
Theodor W. Hänsch viszont nem kaphatta volna meg a Nobel-díjat a mi MTA Wigner FK-s kutatóink nélkül, hiszen a német kutató az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézetben kifejlesztett lézertükrök alkalmazásával építette meg a saját, fázisstabilizált lézerét, aminek spektruma tulajdonképpen maga az optikai frekvenciafésű.
Szipőcs Róbert említett kutatási eredményeinek alkalmazásával többek között a femtoszekudumos lézerek a korábbinál lényegesen szélesebb hullámhossz tartományban lettek hangolhatóak, ami az orvosi, élettudományi területen alkalmazott, nemlineáris 3D mikroszkópiás képalkotásban is jelentős áttörést hozott.
Az eredményhez ezúton is gratulálunk!
