jlk

 

Fotó: Szigeti Tamás/ MTA

Novemberben letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata. A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert.

A laboratórium elsődleges céljai között szerepel egy új generációs magnetométer (SERF, Spin Exchange Relaxation Free) telepítése és későbbi továbbfejlesztése. Ezzel a műszerrel hasonló pontosság érhető el, mint a szupravezető magnetométerekkel, azzal az előnnyel, hogy ebben az esetben nincs szükség folyékony héliumos hűtésre.

Cikkünkhöz egy pdf file-t is mellékelünk, amely bemutatja a Zéró Mágneses Tér Laboratórium építését Nagycenken.

Illetve egy posztert is mutatunk, mely szintén a Zéró Mágneses Tér Laboratórium építéséről szól:

A kép eltávolítva.A kép eltávolítva.A kép eltávolítva.

Poszter

Végül pedig egy kis történelmi háttér a nultér laboratórium megépítésének előzményeiről az Élmény Nektek online blog is beszámolójából:

"Már a múlt század közepén is szenzáció volt

Magyarországon már a múlt század közepén is alig lehetett a mérésekhez tiszta környezetet találni. A környezetszennyezés nem csak a vizet és a levegőt éri el, hanem az elektromágneses teret is. Így adódott, hogy a nagycenki obszervatórium helyét éppen a terület úgynevezett zavarmentes tisztasága tette különlegessé. Éppen ezért 1956-tól a tudományos akadémia jelentős összeget adott az akkori Geofizikai Kutatólaboratóriumnak, hogy Sopron környékén egy elektromágneses mérőállomást létesítsen tiszta területen. Ekkor kezdték építeni a Nagycenk közelében fekvő, Fertőboz és Hidegség települések közé eső területre, a kiscenki fácános dűlőbe ezt a megfelelően eldugott helyen lévő, tudományos szempontból viszont igen jelentős mérőállomást. Kézenfekvő volt, hogy a kis obszervatóriumot az akadémia intézményeként, a Széchenyi István nevével összefonódó Nagycenkről nevezzék el. Így lett a múlt század ötvenes éveiben a geokörnyezeti adatokat szolgáltató fertőbozi mérőhely neve Nagycenki Geofizikai Obszervatórium. (Ma a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium nevet viseli).

Kívülről

 

Már a megfigyelőállomás építésének módja sem volt hétköznapinak mondható: nem lehetett vasat használni, így például szöget sem, ilyesmiket rézből készített tárgyakkal helyettesítettek. Nem használtak hagyományos téglát sem, mert az a vasoxid tartalma miatt zavarja meg a mágneses teret. Így aztán a "mágneses relatív ház" falai fertőrákosi lajtamészkőből készültek, ami mágneses szempontból tiszta volt. Fertőrákos Nagycenk közelében van és éppen ez időben szakadt le egy nagyobb tömb a kőfejtőből. A kis épület mészkőből rakott falaiban gyönyörűen megmaradtak a kövületek is.  A tetőt szintén nem hagyományos cseréppel, hanem vörösrézdróttal összefont nádkévékkel fedték"

Nádfedeles