Magyarország 1992-ben csatlakozott a genfi székhelyű CERN-hez (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), amely a nagyenergiás kísérleti részecske- és magfizikai kutatások vezető intézménye és világelső központja. A "CERN25 – Magyarok a nagyenergiás fizika élvonalában" című, a 2018-as Magyar Tudomány Ünnepe sorozatba illeszkedő, az Akadémia Nagytermében tartott rendezvényt az MTA Részecskefizikai Tudományos Bizottsága szervezte.
A tudományos ülésen az előadók áttekintették a magyar-CERN kapcsolatok történetét, a kezdetektől napjainkig, bemutatták az elmúlt negyedszázad eredményeit a magyar kutatók tevékenységének tükrében, valamint képet adtak a jelenleg folyó kutatásokról és a jövőbeli tervekről. Hazánk már 1992 nyarán csatlakozott a CERN-hez, mint tagország, azonban a konkrét kísérletekhez (így az OPAL, L3, ASACUSA és NA49 együttműködésekhez) csak a közel egy éves tárgyalások lezajlása után csatlakozhattunk. Ezért számoljuk a tudományos tevékenységet 1993-tól.
A kezdeti években részt vettünk a CERN Nagy elektron–pozitron ütköztetőjén (LEP) az OPAL és L3 kísérletekben, amelyek fontos mérései nagy pontossággal igazolták a részecskefizika standard modelljét, a gyengén kölcsönható W és Z bozonok tulajdonságait. Megmutatták azt is, hogy három részecskegeneráció létezik. Az ASACUSA kísérlet úttörő eredményeket ért el az antihidrogén előállítása és tulajdonságainak megfigyelése terén, szintén magyar részvétellel. Magyarország jelenleg a CERN Nagy Hadronütköztetőjén (LHC) működő ALICE, CMS és TOTEM kísérletek, továbbá a CERN Szuper protonszinkrotronján (SPS) működő NA61 (korábbi NA49) kísérletek tagja. Az ALICE és az NA61 a sűrű és forró kvark-gluon plazmát -- kvarkok és gluonok különleges állapotát -- tanulmányozza. A magyar kutatók a CMS kísérlet keretében vettek részt a régóta várt Higgs-bozon felfedezésében, most tulajdonságainak felfedésén, illetve más új kölcsönhatások keresésén dolgoznak.
A fizikai kutatásokhoz szorosan kapcsolódtak és kapcsolódnak a különféle kutatás-fejlesztési projektek: innovatív detektorok és gyorsítótechnika, a kiolvasó elektronika fejlesztése, megépítése, szoftverek fejlesztése. 2013 óta Budapesten, a világszínvonalú Wigner Adatközpontban működik a CERN kihelyezett Tier-0 számítóközpontja, amely kulcsszerepet tölt be az LHC adatainak feldolgozásában.
Magyarországról a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet és a Debreceni Egyetem, valamint az EKE Gyöngyösi Károly Róbert Campusa kutatói vesznek rész a CERN-ben folyó munkában.
