Szobor vizsgálat

A Szépművészeti Múzeum fényképe az MTA csillebérci telephelyén folyó Lovas szobrának vizsgálatáról

Először 2017 nyarán érkezett a világhírű, sokak által Leonardónak tulajdonított szobor az MTA kutatóihoz Csillebércre, hogy megvizsgálják az összetételét, illetve megnézzék, hogy mit rejt a belseje.

Leonardo szobor?

A kis lovasszobor az elmúlt száz évben került a művészettörténészek érdeklődésének középpontjába. A szobor 1913-ban került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába, amikor a Ferenczy család több más tárggyal együtt a Múzeumnak adományozta. A szobor eredete ekkor ismeretlen volt és a leltárba vételkor a Múzeum akkori igazgatója fedezte fel a kis szobrocska kísérteties hasonlóságát Leonardo da Vinci számos ismert szoborterv vázlatával. Ezután került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe és számos vizsgálat történt azóta, melyek eredményei egyre inkább alátámasztják, hogy ez Leonardo alkotása lehet.

A műtárgyat korábban több tudományos módszerrel is vizsgálták már, pl. 2009-ben a washingtoni National Gallery of Art munkatársai is. Az amerikai szakértők akkor megállapították, hogy a szobor üreges öntvény, és valamikor a 16. század elején készülhetett. Ugyanez a kísérletsorozat világított rá annak idején arra is, hogy az a két másik szobrocska (a New York-i Metropolitan Múzeumban őrzött,és az írországi limericki lovas kisbronza ), amelyekről szintén azt feltételezték, hogy Leonardo da Vinci műhelyéből származhatnak, sokkal később, a 19. században készülhetett.

lovas

Röntgen felvétel a Budapesti Lovasról 2009, Washington, Fotó: The National Gallery of Art

A 2017-es vizsgálatok azonban, amelyeket az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiakutató Központ munkatársai végeztek a Lovas szobron, olyan eredményeket hoztak, amelyek újabb kérdéseket vetettek fel az MTA kutatóiban. 

lovas

A Szépművészeti Múzeum fényképe az MTA csillebérci telephelyén folyó Lovas szobrának vizsgálatáról

A Szépművészeti Múzeum felkérésére a csillebérci kutatóreaktorhoz csatlakozó műszerparkban a kutatók ekkor tomográfiát, egészen pontosan neutrontomográfiát használtak a vizsgálatokhoz, melynek során neutronokkal készítettek háromdimenziós képet a szobor belsejéből és rétegeiről. 

lovas

A Szépművészeti Múzeum fényképe az MTA csillebérci telephelyén folyó Lovas szobrának vizsgálatáról

Miután a korábbi, washingtoni Röntgen radiográfiás vizsgálatok kétdimenziós képei kimutatták, hogy a szobor készítése során közvetett öntési technikát használt az alkotója, amellyel az eredeti szobor modellje megőrződött, a magyarországi vizsgálatok fő célja ezen öntési eljárás és a szobor belső szerkezetének pontosabb megismerése volt. Ehhez az MTA kutatói a korábbi kétdimenziós képek helyett háromdimenziós neutrontomográfiát használtak. 

lovas

A Szépművészeti Múzeum fényképe az MTA csillebérci telephelyén folyó Lovas szobrának vizsgálatáról

A kutatók számára jól láthatóvá vált 3D-s tomográfiás képalkotás kiértékelésekor a viaszveszejtéses eljárás első lépéseként megformázott öntőmag maradványa is a szobor belsejében. Ez pedig újabb készítéstechnológiai kérdéseket vetett fel. Ezeknek a megválaszolására így 2018 szeptemberében újabb méréssorozatot végeztek a tudósok. 

3d tomográfia

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiakutató Központ 3D tomográfiás képe a budapesti Lovasról

A 2018-as mérések során az MTA kutatói a szobor belső, hozzá nem férhető részein, speciálisan meghatározott pontokon vizsgálták a lokális elemösszetételt promt gamma aktivációs analízissel (PGAA), és a fémes, illetve kristályos fázisok összetételét repülési idő neutrondiffrakcióval (TOF-ND). 

lovas

A Szépművészeti Múzeum fényképe az MTA csillebérci telephelyén folyó Lovas szobrának vizsgálatáról

A módszertanilag is izgalmas mérések célja volt, hogy a kutatók a bronz belsejében még maradványaiban jelen lévő öntési mag összetételét kielemezzék. Emellett az MTA kutatói a fenti módszerekkel a bronz összetételét is megvizsgálták a lovason, a lovon és a ló farkán egyaránt, azért, hogy a láthatóan külön öntött részek esetleges összetételbeli eltérését kimutathassák. Emellett a Lovas bronz felületének mesterséges patináját is vizsgálták a tudósok - RAMAN spektroszkópiával (lézeres analitikai alkalmazás) - az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának laboratóriumában.

 

Vázlatrajzból szobor

Peter Paul Rubens másolata a csatáról

Peter Paul Rubens másolata az Anghiari csata előkészítő vázlatrajzáról (fotó: Welcome Tuscany)

Leonardo da Vinci budapesti Lovasa megtalálható a firenzei városháza 1503-ban elkezdett, majd később megsemmisült falképének, az Anghiari csatának az előkészítő vázlatrajzain is. „Ezek egyikén Leonardo feljegyzése arra utal, hogy a freskó bonyolult, mozgalmas csatajelenetének megkomponálásához apró viaszfigurákat használt. A budapesti kisbronz modellje eredetileg szintén ilyen kisméretű viasz lehetett, mely a felnagyítás során veszített némileg a rajzokon tükröződő drámai feszültségéből. Az invenció, az ágaskodó, extravagánsan kicsavarodó ló és lovasának erőteljes, dinamikus kompozíciója biztosan Leonardótól származik. Az azonban mára már kideríthetetlen, hogy a budapesti kisbronz öntésében maga a mester is közreműködött-e, vagy az valamelyik tanítványának a munkája.”- írja a szoborról a Szépművészeti Múzeum.

Így az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN méréseknek nagy jelentősége van, hiszen újabb adalékokkal szolgálnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal szobor Leonadro da Vincihez köthető származásáról. 

Az eredmények kiértékelése jelenleg folyamatban van, amelyek később a Szépművészeti Múzeum “Leonardo és a budapesti lovas” című kiállításának multimédiás felületén lesznek elérhetők. 

A budapesti lovas látványos példája annak, hogy napjainkban a legsikeresebb tudományos vállalkozások azok a kutatócsoportok, amelyekben különböző területek kutatói működnek együtt. 

Az MTA csillebérci telephelyén a kilencvenes évek óta zajlik régészeti tárgyak neutronos vizsgálata, nem ritkán másik, a telephelyen működő laboratóriumokkal együtt. A neutronos módszerek egyik legnagyobb előnye, s egyben a múzeumi tárgyak körében népszerűségének fő oka, hogy ezek a  vizsgálatok mintavétel- és roncsolásmentesek. A kutatóreaktornál (Budapest Neutron Centre) az örökségtudománnyal, régészettel kapcsolatos vizsgálatokban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Neutronspektroszkópiai Osztályának, valamint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumának kutatói dolgoznak együtt. A különböző neutronos vizsgálatok alapvetően három célt szolgálnak: tömbi elemi összetétel meghatározása (prompt gamma és neutronaktivációs analízis), tömbi ásványos/fémes fázisösszetétel és szerkezetkutatás (neutrondiffrakció, kisszögű neutronszórás), valamint képalkotás (neutronradiográfia és -tomográfia).

 

Összeállította: Pánczél - Bajnok Katalin - Rosta László - Werovszky Veronika