Megemlékezés Pretz Józsefről (1936-2025)
Szomorú kötelességünknek teszünk eleget, amikor arról tájékoztatjuk intézetünk kollektíváját, hogy Pretz József egykori kollégánk 2025. 04. 08-n, életének 89. évében elhunyt.
Pretz József a 60-as években kezdett el dolgozni a KFKI-ban elektroműszerészként, a Tóth Ferenc által vezetett Elektronikai Osztályon.
Ezen az osztályon abban az időben sok olyan, csúcsparaméterekkel rendelkező berendezés épült, amelyeket több országba is exportáltak. Ilyen volt pl. a pretriggereléssel működő tranziens rekorder, vagy a félvezetők vizsgálatára használt spektrométer (deep-level transient spectrometer), amelyet később a Semilab Kft. hasznosított és megalapozta a vállalkozásnak a sikerét.
Pretz József részt vett az osztály kezdetben fő tevékenységét jelentő huzalmemóriakutatások berendezéseinek építésében is. Fontos szerepet játszott az NMR méréstechnikához szükséges lock-in technika, valamint hőfokszabályzók kifejlesztésében és megépítésében, mely eszközöket utána a KFKI Elektronikus Főosztálya sorozatgyártásba vitt.
Ezekben a fejlesztésekben Pretz József kulcsszerepet játszott, de a szakmai munkáján kívül már akkor is fokozott figyelmet fordított a környezetére, nem csak a labor, de az épület állapotára is.
Az Intézet átszervezése és az elektronikai osztály megszűnése után, ő lett az, aki az intézetben felmerülő műszaki feladatoktól a karbantartásig, mindenre odafigyelt, mindent elintézett. Jó érzékkel megtalálta a megfelelő lehetőséget arra, hogyan építse-szépítse a környezetünket.
Később ő lett az 1. épület műszaki gondnoka. Ezt a munkát is rendkívül lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel és gondossággal végezte. A felügyelete alatt sok olyan fejlesztés történt, amelyek javították az épület műszaki és gépészeti körülményeit, és annak külső és belső esztétikai állapotát. Ez gyakran nem volt egyszerű feladat, a kollégákkal való egyeztetés, a források felkutatása, a megfelelő kivitelezők kiválasztása, anyagok beszerzése, a munka megszervezése és ellenőrzése rengeteg energiát igényelt.
A nyugdíjba vonulása után is tovább folytatta a munkáját és csak 2014 végén adta át gondos betanítás után az eddigi feladatait az új épületgondnoknak, akit még évekig látott el tanácsokkal és ötletekkel. A kollégákkal való kapcsolattartáson kívül, részt vett a műszaki és szervezési feladatokban, segített mindenkinek mindenben, amiben tudott. Ebbe beletartozott az is, hogy bizalommal fordulhatott hozzá mindenki, ha az általa korábban épített és akkortájt még igen elterjedten használt berendezések javítására volt szükség.
Akik ismerték, sokáig fognak emlékezni a jóindulatára, a gyakran humoros megjegyzéseire és a segítőkészségére, ami mindig kellemessé tette a vele való együttműködést.
