Miért fontos beszéd közben maszkot viselni? 
A beszéd közben kilélegzett részecskéket vizsgálták Magyar kutatók


Egy magyar kutatócsoport nemrég megjelent tanulmánya újabb tudományos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a maszkviselés miért hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában – még a hétköznapi, normál beszélgetések során is.
 A Nature lapcsalád Scientific Reports című rangos nemzetközi tudományos folyóiratában megjelent kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok.

A kutatás a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében valósult meg, ezzel a környezeti fizika, aeroszol- és orvostudomány legfrissebb tudását ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében.
 A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték.
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikron (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat. Az eredmények alapján:
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (1 mikrométer alatti) részecskéket is , átlagosan 80%-os hatékonysággal.
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.

A kutatás új bizonyítékkal szolgál arra, hogy a megfelelően viselt sebészeti vagy FFP2 maszk nemcsak köhögésnél vagy tüsszentésnél hasznos, hanem már a normál hangerőn történő beszéd során is jelentősen csökkenti a potenciálisan fertőző részecskék levegőbe jutását – ez pedig különösen fontos lehet zárt térben vagy egészségügyi környezetben. 
Az üzenet tehát világos: a megfelelően viselt maszk továbbra is az egyik leghatékonyabb, egyszerű eszköz a fertőzések megelőzésére, különösen beltéri és közeli kontaktusok esetén. 

A kutatás két kutatója is a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközponthoz kötődik, itt készültek a mérések is, és a publikáció levelező szerzője Nagy Attila, aki a projekt szakmai koordinációját is ellátta.