Idén is megrendezésre kerül az immár hagyománnyá vált Simonyi-Nap, egykori kollégánk, a kiváló fizikus, Simonyi Károly emlékére.
A rendezvény dátuma: 2022.10.18.
A rendezvény helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Díszterem
PROGRAM:
09:00 - 09:15
Megnyitó és a Györgyi Géza-díj átadása
09:15 - 09:45
Takátsy János (ELMO): Ki tette fel azokat a Budapest méretű atommagokat az űrbe? - avagy a neutroncsillagok
A neutroncsillagok a világegyetem legsűrűbb objektumai, nagyjából a Nap tömegével rendelkeznek, méretük mégis összemérhető egy nagyobb városéval. Náluk már csak a fekete lyukak kompaktabbak, és bár a fekete lyukak a sci-fi filmek népszerűbb szereplői, valójában a neutroncsillagok is hasonlóan nagy titkokat rejtegetnek. De vajon mik azok a neutroncsillagok és hogyan keletkeznek? Mit rejthet a belsejük? Vajon mi közük van a drága ékszerekhez, az atomórákhoz és a tiszta fogakhoz? Hogyan próbálhatjuk megfigyelni őket és eddig mit tudtunk meg róluk? Ezekről és hasonló kérdésekről fog szólni az előadás.
09:45 - 10:15
Pápai Mátyás (NAO): Molekuláris mozi számítógépes szimulációja
Fény és anyag kölcsönhatásának tanulmányozása rendkívül nagy jelentőséggel bír elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt; az utóbbira két nagy aktualitással rendelkező alkalmazási területet emelek ki: a fényenergia hasznosítását és a molekuláris adattárolást. Ahhoz, hogy új, hatékony molekulákat tudjunk tervezni, alapvető fontosságú, hogy megértsük a fény által kiváltott fizikai és kémiai folyamatokat. Mivel ezen molekuláris átalakulások nagyon gyorsan, számos esetben egy másodperc milliomod részének milliomod részénél kevesebb idő alatt mennek végbe, vizsgálatainkhoz speciális, nagyon rövid fényimpulzusokat alkalmazó technikákra van szükségünk. Ezen ún. pumpa-szonda kísérletekkel pillanatfelvételt tudunk felvenni az átalakuló molekulákról, melyekből „molekuláris mozit” tudunk készíteni, amin végigkövethetjük a folyamatok időbeli lefolyását. Az időfelbontott mérési adatok elemzése azonban nagyon bonyolult feladat, amely hosszú évekig is eltarthat, sőt az eredmények ellentmondásosak is lehetnek. Előadásomban megmutatom, hogy számítógépes szimulációk miként alkalmazhatók időfüggő kísérletek értelmezésére, és ezáltal fény által kiváltott fizikai folyamatok és kémiai reakciók molekuláris mozijának megjelenítésére.
10:15 – 10:45
Bencédi Gyula (NFO): Kollektivitás kis rendszerekben az ALICE kísérletnél
A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél található ALICE kísérlet célja, hogy a közel fénysebességre gyorsított ólom atommagok ütköztetésével létrejövő erősen kölcsönható, forró, plazmaszerű halmazállapotot, a Kvark-Gluon Plazmát (QGP) tanulmányozza. Mai ismereteink szerint az anyag ezen állapota töltötte ki a Világegyetemet az Ősrobbanás utáni néhány mikromásod percben. A kialakult QGP egyik fő karakteriszikus tulajdonsága a kollektív viselkedés. A közelmúltban az LHC kísérletek által tanulmányozott kisebb rendszerek (protonok) ütközéseinél hasonló kollektívitást tapasztaltak, melynek kialakulására korábban nem számítottak. Ennek pontos oka ma még csak részlegesen ismert. Az előadásomban röviden áttekintem az ALICE kísérlet e területen elért néhány eredményét, melyek hozzájárulnak a jelenlegi elméleti modellek fejlesztéseihez és végeredményben hozzásegítenek az erős kölcsönhatás elméletének mélyebb megértéséhez.
10:45 – 11:15
Pósfay Péter (KTO): Hogyan tanítsunk gépeket tanulni?
Az intelligens gépek mára a modern mindennapok részévé váltak ugyan, de a technológia előtt még mindig hatalmas lehetőségek és kihívások állnak. Hatékonyabb, általánosabb algoritmusok kifejlesztése az ipar és a tudomány számára egyaránt fontos. Előadásomban azt mutatom be, hogyan lehetséges a modern elméleti fizika eredményeit felhasználni a gépi tanulás fejlesztésére. Bemutatom, hogy a fizika eszköztára lehetségessé teszi a mesterséges intelligencia kutatás egyik kulcskérdésének, a "megértés" folyamatának mélyebb vizsgálatát, annak matematikai megfogalmazását. Erre alapozva új algoritmusok fejleszthetőek ki, melyeket csoportunk több ízben is sikerrel alkalmazott gépi tanulási feladatok megoldására.
11:15 – 11:30 SZÜNET
11:30 – 12:00
Kovács Péter (ŰŰO): Földünk elektromágneses környezete, a Swarm misszió műholdjairól szemlélve
Az Európai Űrügynökség által felbocsájtott Swarm műholdak 2013 novemberétől pásztázzák a földi ionszféra különböző tartományait. A három hold közül kettő egymáshoz közeli poláris pályán kering, a Föld felszínétől 460 km-re, a harmadik hold pedig egy ettől független poláris pályán, 510 km magasságban. Az Űrügynökség által támogatott EPHEMERIS pályázat keretében a műholdak nagy időbeli felbontású mágneses idősorait elemezzük turbulens dinamikai folyamatokra visszavezethető mágneses változások felkutatása céljából. Turbulens tartományok jellemzően a sarkvidéken és a mágneses egyenlítő közelében rajzolódnak ki. Az előadásban szó lesz a turbulens térrészeket kiváltó okokról, és az okok Nap és napszél dinamikájával való kapcsolatáról. Szót ejtünk azonban természetesen arról is, mitől lehet turbulens az ionoszféra, a turbulencia következtében hogyan jöhetnek létre fraktál és multifraktál szerkezetek a dinamikai változásokban, illetve, hogy mi a szerepe a statisztikának a változások vizsgálatában. Közben arra is kitérünk, milyen feltételek mellett lehet esélyünk arra, hogy a sarkifény jelenségét Hazánkban is megfigyelhessük.
12:00 – 12:30
Donkó Zoltán (SzFI): Alacsony hőmérsékletű plazmák kísérleti és numerikus diagnosztikája
Az elektromos gázkisülések komplex fizikai rendszerek, amelyekben az egyes - semleges és elektromosan töltött - komponensek tipikusan gyengén csatolt alrendszereket alkotnak, melyek lényegesen különböző sebességeloszlás-függvényekkel jellemezhetők. A töltött részecskék esetében az eloszlásfüggvények nagymértékben különböznek a Maxwell-Boltzmann alaktól, ami a részecskék - egymás közötti és az elektromos térrel való kölcsönhatásával kapcsolatos - energiafelvételi és energialeadási mechanizmusainak sajátosságaiban gyökerezik. A különböző fajta töltött részecskék (elektronok, ionok) fenti folyamatok által meghatározott dinamikája nagyon különböző hossz- és időskálákon játszódik le. Ennek következtében az elektromos gázkisülések gyengén ionizált, alacsony hőmérsékletű plazmái termodinamikai szempontból nem-egyensúlyi rendszerek, leírásukhoz a kinetikus elmélet numerikus módszerei vezetnek eredményre. Munkánk során saját fejlesztésű szimulációs kódjainkban ezzel a megközelítéssel és modern kísérleti diagnosztikai módszerek alkalmazásával vizsgáljuk ezen rendszerek alapvető fizikai jelenségeit. Ezek megértése elengedhetetlen a gázkisülések széleskörű alkalmazásainak fejlesztéséhez is, melyek közül legfontosabbakként a fényforrásokban és lézerekben történő alkalmazásukat, illetve a gyógyászatban való felhasználásukat említhetjük, valamit a mikroelektronikai technológiai alkalmazásaikat, amelyek nélkül a mai modern számítástechnikai és kommunikációs eszközeink előállítása lehetetlen lenne.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
