A program 2023. október 17-én, kedden kerül megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Nagytermében.
A program levezető elnöke:
Ván Péter, a Részecske- és Magfizikai Intézet igazgatóhelyettese
PROGRAM:
9:00 - 9:15
Megnyitó és a Györgyi Géza-díj átadása
9:15 - 9:45
Márton Krisztina (NFO): A CMS kísérlet új nyomkövető detektor rendszere a Nagy Luminozitású LHC-hez
Absztrakt: Napjaink legnagyobb részecskegyorsítója a CERN-ben található Nagy Hadronütköztető (LHC), amely már több, mint egy évtizede szolgáltat proton-proton és atommag-atommag ütközéseket a részecskefizikai kísérletek számára, hozzájárulva ezzel a Higgs bozon megméréséhez és az elméleti modellek továbbfejlesztéséhez és pontosításához. A Nagy Luminozitású LHC (HL-LHC) 2029-től kezdi meg működését, amelyben az egységnyi idő alatt bekövetkező proton-proton ütközések száma jelentősen nagyobb lesz a mostaninál. Az új gyorsító adta lehetőségek kihasználásához a kísérleteknek is tovább kell fejleszteniük detektoraikat. A CMS kísérlet a teljes nyomkövető rendszerét le fogja cserélni. Az új "Phase-2 Tracker" képes lesz az extrém nagy sugárterhelés mellett is jó minőségű és megbízható adatfelvételt biztosítani a teljes tervezett életideje során. Ez a nyomkövető rendszer több, mint 10.000 db félvezető detektor modulból fog felépülni, amelyek gyártása a következő 3 évben fog zajlani. A gyártási folyamat részeként minden egyes alkotórésznek alapos tesztelésen és minőség-ellenőrzésen kell átesnie. A félvezető szenzorok jelét kiolvasó és feldolgozó, közel 50.000 darab elektronika vizuális vizsgálata a CERN és a Wigner FK közös feladata lesz. Csoportunk az elmúlt években részt vett ezen modul-komponensek prototípusainak ellenőrzésében és a tesztelési eljárás menetének kidolgozásában, kifejlesztettünk egy, a mikroszkópos vizsgálatot kiegészítő, fél-automatizált mérési eljárást, kialakítottuk az elektronikák kezeléséhez szükséges infrastruktúrát az NFO tisztaterében, és felkészültünk a sorozatgyártás elindulására. Előadásomban bemutatom a CMS új nyomkövető detektorát, valamint a komponensek tesztelésének menetét és fontosságát.
9:45 - 10:15
Kovács Győző (ELMO: Elpárolgó atommagok – kvarkcsillagot csinálunk az CERN-ben?
Az erős kölcsönhatás felelős az atommagok és az azokat felépítő nukleonok egybentartásáért, így fontos szerepet játszik világunk építőköveinek létrehozásában. Azonban ha megnöveljük a hőmérsékletet, ugyanez a kölcsönhatás a nukleonok és atomok helyett egészen más fizikai rendszert hoz létre, hasonlóan ahhoz, ahogy a víz is elpárolog, amikor felmelegítjük. Ahogy ismerjük a víz fázisdiagramját, rajta a jég, víz és gőz fázisokkal, ugyanúgy felrajzolhatjuk az erős kölcsönhatás különböző fázisait is. Ezáltal képet kapunk arról is, hogy mi a különbség az általunk megfigyelt erősen kölcsönható rendszerek, például az CERN-ben létrehozott kvark-gluon plazma, vagy a kvarkcsillagok belseje között. A létrejövő fázisdiagram megismerése ráadásul még ma sem lezárt fejezete a fizikának. Nem csak az ismeretlen, homályos foltok miatt, hanem azért is, mert a teljes kép függhet a megfigyelt rendszer méretétől és más tulajdonságaitól egyaránt. Az előadás bemutatja az erős kölcsönhatás fázisdiagramját ismert vagy kevésbé ismert példákon keresztül, valamint betekintést enged annak néhány érdekes, jelenleg is kutatott területébe.
10:15 – 10:45
Lengyel Attila (NAO): Funkcionális mintázatok vékonyrétegekben
A csúcsteljesítmény eléréséhez a modern anyagoknak rendkívül magas elvárásoknak kell megfelelniük, készüljenek belőlük járművek vagy épületek szerkezeti elemei, egyszerű kézi eszközök akár nagyteljesítményű elektronikai eszközök. Napjainkban kiemelt a funkcionális anyagok fejlesztése, amelyek előre eltervezett, precízen kialakított szerkezetüknek köszönhetően egyedi mechanikus, elektromos vagy mágneses tulajdonságokkal rendelkezhetnek eddig sosem látott alkalmazások előtt törve utat. A vékonyrétegek és egyéb nanoszerkezetek fejlesztésével és felhasználásával jelentős javulás lehet elérhető az elektronikai eszközök hatásfokában és energiahatékonyságában; növekedhet a képalkotó berendezések felbontása és az adattároló rendszerek kapacitása; továbbá egyidejűleg elvégezhetővé válhat velük több feladat is, mint például az orvosi diagnosztika és terápia. Az előadás rövid betekintést ad a funkcionális vékonyrétegek tudományág legújabb nemzetközi eredményeibe és bemutatja hogyan kapcsolódnak ezekhez a Wigner Fizikai Kutatóközpont Funkcionális Nanostrutúrák Csoportjában végzett kutatások.
10:45 – 11:15
Biró Nikolett (ŰŰO): Az űridőjárás előrejelzésének lehetőségei – napszél-propagációs módszerek
A technológiai fejlődés következtében egyre fontosabb a Föld körüli térség változásainak folyamatos megfigyelése, az űridőjárási események előrejelzése, illetve az azokra való felkészülés; hiszen ezek az események megrongálhatják, sőt tönkre is tehetik az érzékeny technológiai infrastruktúrát. Csoportunk ezt a problémakört több szempont alapján is vizsgálja. Egyik törekvésünk a napszél előrejelzésének pontosítására, finomítására irányul. Előadásomban szó lesz a napszélről és a napszél tranziens események (napviharok) Földre gyakorolt hatásairól. A terület áttekintése után bemutatom az általunk használt napszél-propagációs módszereket, majd részletezem legfrissebb eredményeinket.
11:15 – 11:45 SZÜNET
11:30 – 12:00
Botzheim Lilla (KTO): Tudja-e a bal kéz, hogy mit csinál a jobb láb? - avagy a mozgásszabályozás kérdései:
Az emberi test egy komplex biomechanikai rendszer. Egy mozgási feladat végrehajtásához sok izom, ízület együttműködése, összehangolása szükséges. Ezt az együttműködést az idegrendszer szabályozza, az agyból kiindulva a gerincvelőn át az izomrostokig, ízületekig fut az információ. De hogyan hangolja össze a központi idegrendszer a különböző végtagok mozgását egy adott feladat megvalósítása érdekében? Van-e belső kapcsolat, koordináció a különböző végtagok között? És mi történik, ha az idegpályák sérülnek és az összeköttetés megszakad? Milyen technikai lehetőségek állnak rendelkezésünkre gerincvelősérülés esetén a kiesett funkciók pótlására? Előadásomban az emberi mozgás méréséről és matematikai algoritmusokon alapuló modellezéséről fogok beszélni. A mozgás kinematikai, kinetikai és bioelektromos jelei számos információt hordoznak magukban. Az egészséges mozgásminták felhasználhatóak rehabilitációs protokollok fejlesztésére, és az állapot javulásának, a tréningek hatékonyságának monitorozására.
12:00 – 12:30
Pusztai László (SZFI): Paradigmaváltás a folyadékok és amorf anyagok szerkezetvizsgálatában:
A folyadékok szerkezetének meghatározása hagyományosan a következő lépéseken keresztül történt: (1) neutron- v. röntgendiffrakciós mérés, (2) korrekciók, amelyek során megkapjuk a szerkezeti függvényt ( információ a reciprok térben, jele: F(Q) ), (3) Fourier-transzformáció, amely elvezet a radiális eloszlásfüggvényhez ( a valós térbeli információhoz, jele: g(r) ), (4) a radiális eloszlásfüggvény értelmezése (pl. a koordinációs szám kiszámítása, ami az első koordinációs héjban található szomszédos részecskék száma). A gyakorlatban fontos sok-komponensű anyagok vizsgálatára e tradicionális út nem kínál általános megoldást.
A helyzet nagyban változott a Reverse Monte Carlo (RMC) szerkezetmodellezési eljárás [1] megjelenésével. Dióhéjban, az eljárás többezer atomot tartalmazó szimulációs dobozokkal operál, amelyekben az atomokat addig mozgatja véletlenszerűen, amíg a dobozra számolt szerkezeti információ (leggyakrabban a szerkezeti függvény) hibán belül megegyezik a megfelelő kísérleti adattal. A módszer egyszerű, így transzparens, nem igényli párkölcsönhatási potenciálok alkalmazását sem. Az előadásban az előnyös tulajdonságok mellett szó lesz a nehézségekről, illetve az alkalmazás során esetleg fellépő félreértésekről is.
Az előadás záró szakaszában bemutatom, hogy egyes anyagcsoportok, pl. a tetraéder alakú molekulákból álló folyadékok, esetében az RMC módszerrel a mikroszkopikus szerkezetet teljes mértékben képesek lehetünk leírni és értelmezni [2].
[1] R. L. McGreevy, L. Pusztai, Molec. Simul. 1, 369 (1988)
[2] Sz. Pothoczki, L. Temleitner, L. Pusztai, Chem. Rev. 115, 24, 13308 (2015)
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Nagyterem
Simonyi Károly emléktáblájának megkoszorúzására 2023. október 16-án 10:00-kor kerül sor, a KFKI kampusz (Csillebérc) 3. számú épülete előtt.
