Komplex Folyadékok Osztály

Komplex_folyadekok
Osztályvezető
Péter László

A Komplex Folyadékok Osztálya fő kutatási területe a különleges folyadékok illetve olyan rendszerek vizsgálata és alkalmazása, amelyek folyadék-szerű viselkedést mutatnak. Az osztály csoportjai közül az elektromos gázkisülésekkel foglalkozó laboratórium  a kisüléseket, és azok dinamikus tulajdonságait tanulmányozza. A Részben Rendezett Rendszerek csoportja a folyadékkristályokat és a folyadékdinamikát vizsgálja, míg a Folyadékszerkezet Kutatócsoport diffrakciós módszereket és szimulációs eljárásokat használ rendezetlen rendszerek atomi szintű szerkezetének kutatásában.

A kutatócsoport a komplex folyadékok és az elektrolitikus úton létrehozott  különféle szilárd nanostruktúrák fizikai tulajdonságait vizsgálja, előbbiek esetén polarizációs mikroszkópia, gyors kamerás felvételek elemzése, reometria, elektro- és magneto-optika, dielektromos spektroszkópia és numerikus szimulációk (pl. diszkrételem módszer) segítségével, utóbbi mintacsoportnál pedig mágneses és magnetotranszport mérések, szerkezetvizsgálatok (elsősorban röntgendiffraktometria) és pásztázó elektronmikroszkópia módszerekkel.
A csoport a nemegyensúlyi plazmák három fő tématerületén folytat kutatásokat spektroszkópiai és numerikus módszerek alkalmazásával: a kisülések működése és az azokban lejátszódó elemi folyamatok összetett kölcsönhatásai; porszemcsékkel létrehozott komplex plazmákkal modellezett folyadék és szilárd fázisú anyagok hullámdiszperziós, transzport (diffúzió, viszkozitás) és szerkezeti tulajdonságainak multiskálás részletei; illetve elektromos gázkisülések és az általuk aktivált közegek a biomedika, nanotechnológia és agrárium részére.
A Folyadékszerkezet Csoport rendezetlen rendszerek – azon belül is elsősorban molekuláris folyadékok és üvegek - atomi szintű szerkezetét vizsgálja diffrakciós és spektroszkópiai technikákkal, valamint számítógépes szimulációs eljárásokkal. A rövidtávú (elsőszomszédokra korlátozódó) rend mellett a csoport tanulmányozza a nagyobb léptékű rend jellemzőit is, így például a hidrogénkötéses folyadékokban az egymáshoz kapcsolódó molekulák által formált gyűrűket és láncokat, illetve a kovalens üvegek topológiai sajátosságait.